Magyar Hastánc újság - megrendelés ITT
-
Magyar Hastánc magazin 2012. május 400,00 Ft
December, a leghosszabb éjszaka hónapja
Ez a hónap is - akárcsak társai a kalendáriumban -, több néven is ismert. A télelő hó nevet az évszakváltás miatt kapta. A karácsony hava elnevezés a kereszténységgel, a Jézus születéséhez kapcsolódó hagyományokkal terjedt el. Az advent, a várakozás ideje, a karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka a Szent András napját követő vasárnap estéjén kezdődik. Az első időkben komoly böjti előírások is fűződtek hozzá. A vallási előkészületeket a böjt mellett a napfelkelte előtti misék, a roráték jelentették. A fény megszületését megelőző istentiszteletet aranyos misének, angyali misének is nevezték. Szokatlan időpontja talán a lelki elmélyülést is segítette, hiszen ezekben az órákban az ember aludni szokott, elméje pihen. A bioritmus ilyen jellegű megbontása, az alvás hiánya enyhe tudatmódosító hatással bírhat, ami segítheti a meditatív állapot létrejöttét, más szóval az imát. A vigasságok, a zajos társasmunkák, mulatságok (szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztás, kisfarsang) után a befelé fordulásra, a lelki értékek megtalálására, a saját magunkkal való számotvetésre adnak lehetőséget a karácsonyi ünnepkör napjai. Kiváló alkalom arra, hogy azokat a kapcsolatainkat átgondoljuk, amelyek valamilyen hiányérzetet hagynak bennünk, amelyeket nem érzünk harmonikusnak, gördülékenynek. Érdemes vélt vagy valós "haragosainkat", irigyeinket, rosszakaróinkat egy-egy csekély - leginkább magunk készítette - ajándékkal, pár sornyi kézírásos képeslappal, levéllel kizökkenteni megkövesedett lelkiállapotukból. Nem kell sokat írni. Elég egy idézet, vagy annyi "békés adventet, boldog karácsonyt" vagy egyszerűen csak "szeretettel". Próbáljuk meg! Próbáljunk meg arcukat felidézve valóban megbocsátással, szeretettel gondolni rájuk, miközben kezünkben tartjuk a nekik szánt meglepetést. Veszíteni valónk nincs. A szeretet nem fogy el. Hajtsd le a fejed, nézz a szívedre, tedd rá a kezed! Amíg érzed a dobogást, a szeretet, amit kisugárzol, mindig újratermeli magát.
Advent előestéjén, idén november 27-én meggyújtjuk az első gyertyát. Minden vasárnap eggyel több gyertyát égetünk. Ahogyan "megyünk bele a télbe", úgy egyre több mesterséges fényre, tűzre van szükségünk, hogy a növekvő sötétséget ellensúlyozzuk.
December 4. Borbála napja: A néphiedelem szerint ezen a napon a nőknek tilos dolgozniuk, a női látogató pedig elviszi a ház szerencséjét. Ha az e napon metszett, vízbetett gyümölcsfaág karácsonyra kizöldült, a következő esztendőben jó termés ígérkezik.
December 6. Miklós napja. Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myrában. Jószívűségéről legendák maradtak fönn. Egy ezek közül: keszkenőbe kötött aranypénzeket tett be azoknak a városabéli szegény lányoknak a szobájába, akiket apjuk arra akart rávenni, hogy prostituáltként tartsák el magukat. Az ablakon át becsempészett ajándék pénz megmentette a lányokat a tisztességtelen jövőtől. A nálunk az ehhez a naphoz kötődő ajándékhozó Mikulás neve a Miklós név szlovák változata. A valamikori adománygyűjtő középkori diákszokásból lassan az ország egész területén kialakult a "mikulásjárás". Ennek alap "forgatókönyve": Szent Miklós püspök az ünnep előestéjén bezörget a gyermekes házakba és vizsgáztatja a gyermekeket. Ellenőrzi, hogy tudnak-e imádkozni, kikérdezi őket, hogy jól viselkedtek-e az elmúlt esztendőben. Aki "rossz" volt, azt szolgájával, az ördöggel megcsapatja a virgáccsal (latin vessző szóból). Miklós a legendákból ördögűzőként is ismert, fél tőle az ördög, ezért fogad szót neki. A néphagyomány szerint alakoskodók (szakállas, láncos Szent Miklós, kormos arcú ördög, püspök, harangozó, ministráns) járták a házakat, s nem csak a gyermekeket ijesztgették, hanem a leányokat is. "A püspök kártyából olvasta a litániát. Eztán kezdődött a gyónás. A pap különböző tréfás kérdéseket tett föl a gyónónak: "Ki a szeretőd? Aludtál-e vele?" stb. Ha nemmel felelt, a ministráns csengetett és a két ördög bejött, a lányt kivitték az udvarra és jól összefogdosták." (Tátrai Zsuzsanna- Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások c. könyvéből)
Némely területeken az enapi időjárásból a karácsonyira következtettek.
December 13. Luca napja. "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja." A név a latin lux, fény szóból ered. Luca kettős alakkal bír a magyar néphitben: a keresztény mártír és a rontó boszorkány jól megférnek együtt. Ehhez a sötét téli naphoz, rövid világos óráihoz, hosszú éjszakájához a magyar néphagyományban sok-sok boszorkányos babona, hiedelem, varázslás fűződik. Legismertebb közülük a "Luca széke", amely a boszorkányok felismerésére meghatározott alapanyagú és darabszámú alkotóelemből egészen karácsonyig készül. Sokféle férj- és házasságjóslás, betegség-, termés-és időjárásjóslás kötődik még e naphoz. Leggyakoribb a tyúkok termékenység varázslásához kapcsolódó hiedelem. "A gazdaasszonyoknak napközben ülnie vagy feküdnie kellett, hogy a tyúkok jó ülősek legyenek." Bizonyos női munkákra tilalom volt: nem volt szabad mosni, fonni. Sok helyen használtak fokhagymát a rontás ellen: a ház és az ólak, az istállók ajtaját-ablakát is bekenték vele. A söprűket, mint a boszorkányok közlekedőeszközét, minden háznál elzárták, hogy Luca nehogy elrepüljön velük. A női vendég szerencsétlenséget hozhat a házra, a fiúknak azonban örültek mindenhol. A Luca-napi alakoskodók házról-házra járva "kotyolnak", a kisebb fiúk "lucázni" járnak. Hajnalban kis csoportokban indulva végigjárják a falut, s ahol behívják őket, ott a konyhában a szétszórt szalmán ülve-térdelve elmondják a termékenységvarázsló verseket, dalokat. Álljon itt egy Sebestyén Gyula hagyatékából:
"Adja meg az Isten keteknek, annyi csibéje legyen, mint égen a csillag, a csillag!
Luca, Luca, kitty, kotty, kitty, kotty.
Adja meg az Isten a ketek disznajának,
Akkora szalonnája legyen, mint az ajtó, ajtó!
Luca, Luca, kitty, kotty, kitty, kotty.
Adja meg az Isten keteknek annyi pénze legyen, mint a pelyva!
Luca, Luca, kitty, kotty, kitty, kotty.
Ketek tikja úgy ülje meg a tojást, mint én ezt a szalmát!
Luca, Luca, kitty, kotty, kitty, kotty."
A háziasszony ajándékkal köszönte meg a lucázást, és a szalmát a tyúkok alá vitte, hogy jobban tojjanak.
Más tájakon a fehérleples alakoskodás résztvevői nők is lehettek, például Nyitra környékén, de volt, ahol a fehérbe öltözött Luca csak férfi lehetett (Csallóköz).
A lányok férjjósló praktikái közül egy: 12 gombócot főztek, közepükbe egy-egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször feljött, elárulta ki lesz a kérdező párja.
Manapság a városi lakosság körében is ismert, illetve terjedő szokás, hogy gyermekek az óvodákban, iskolákban Luca napkor búzát ültetnek egy cserépbe. Sőt, a piacokon, virágboltokban sündisznó alakú cserépedényekben "készen" is lehet kapni kihajtott búzát. Régen falun azt tartották, ha Karácsonyra kizöldül, jó lesz a termés. Friss, zöld színével dekorációnak is kiváló, de díszítő értékénél jóval nagyobb a tápértéke. Napjainkban egyre ismertebb a búzafű éltető ereje. Télen sokkal kevesebb tiszta zöld növényhez tudunk hozzájutni, mint a másik három évszakban. A búzafű nagyon gazdag tápanyagokban, vitaminokban, ásványi sókban, enzimekben, antioxidánsokban, stb. Érdemes fogyasztani. Az első mennyiséggel legyünk óvatosak. Nyugodt otthoni napon próbáljuk ki először. Erős tisztító, méregtelenítő hatása fogyasztás után hamar jelentkezhet. Sokan nemcsak Luca napkor, hanem folyamatosan csíráztatnak, ültetnek otthon búzát, hiszen ezzel az egy növénnyel, különleges vegykonyhájával megelőzhető a tápanyaghiányos táplálkozás, a szervezet éheztetése. A magokat és a csíráztatáshoz alkalmas többszintes speciális edényt a bioboltokban tudjuk beszerezni. Ha füvet szeretnénk növeszteni belőle, földbe kell ültetnünk. Ehhez egyszerű műanyag tálca is megfelel. Figyelnünk kell a talaj minőségére, a megfelelő, nedvesség- és fényviszonyokra. Vannak bioboltok, ahol búzafüvet és a fű levének kinyeréséhez alkalmas prést is tudunk vásárolni. Gondoljuk meg, nem véletlen, hogy a magyar nyelv a búzát az "élet" névvel is illeti. A friss búzafű minőségi tápanyagtartalma magasan felülmúlja a messzi országokból ideszállított, műtrágyán nevelt, romlás ellen vegykezelt, mutatós déligyümölcsök, zöldségek értékeit.
A növények közül Luca napjához nemcsak a búza, a fokhagyma, a gyümölcsfák kapcsolódnak, hanem sok tájon a sütőtök is. Szem-száj-orrnyílást vágnak rá, gyertyát tesznek bele, majd az így elkészült lámpást, világító Lucatököt a ház ablakához tartják és ijesztgetik vele a bent lévőket.
Amint olvashattuk az egészség-termékenységjóslás, varázslás, jókívánságok mellett az emberek egymás bosszantásáról is hagyományosan gondoskodtak. Némely tájakon e naphoz olyan durva tréfák is kötődtek, amelyekkel kellemetlen perceket is okozhattak egymásnak. Egyes vidékeken a legények szétszedték a gazda szekerét. Például Galgamácsán leakasztották a kertkapukat és összecserélték őket más portához tartozókkal.
December.21 Tamás napja. Tamás volt az apostol, aki hitetlenkedett, ezért Jézus pünkösd után neki külön megjelent. Innen a szólás: "Szent Tamás szolgája vagyok" - hiszem, ha látom. Az e napon vágott disznó hájának "tamásháj" gyógyerőt tulajdonítottak. A néphit ehhez a naphoz férjjósló praktikákat kapcsol.
December 22. 05 :30:08 a téli napforduló időpontja 2011-ben
a Naphoz kapcsolódó szimbólumok: a napjel
"...A természetben élő emberek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a természet erőinek. Az ember korán rájött arra, hogy élete legfontosabb tényezőit - a meleget, a világosságot - a Naptól kapja, ezért mindig tisztelettel tekintett ezen égitest felé. Népművészetünkben mélyen konzerválódott a napjel szinte minden formája. A napjel ősi tartalmát ugyan a magyar nép rég elfeledte, de formáját hagyományaiban mélyen konzerválta. Ősi hitregénkben csodálatos szarvas jelenik meg; homlokán fénylik a felkelő Nap, szarva hegyén a Nap fénye megannyi csíkban tündöklik. Tiszteletének tárgyát először kör alakkal ábrázolta; ennek horgas sugarú kör stílusváltozatát a nép "forgórózsának" mondja; ugyanezt a jelet megtaláljuk Kínában és a belső-ázsiai szőnyegeken. A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek. Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat." http://www.kiszely.hu/istvan_dr2/ostortenet/029.html
"… Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is…"(Steinert Ágota)
Talán furcsának találjuk, hogy mintegy háromszáz évvel ezelőtt a húsvét sokkal nagyobb ünnep volt, mint a karácsony. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének ünneplése akkor kezdett a maihoz hasonló szokássá válni. A szeretet, békeség, család, összetartozás, öröm fogalmai kötődnek karácsony napjához. A napjainkban újból felerősödő holisztikus gondolkodásnak köszönhetően az adventi előkészületek az emberekben egyre inkább nemcsak a komoly fejtörést és anyagi áldozatot igénylő ajándékvadászatból állnak. A szocializmus hiánygazdasága, a maitól eltérő manipulációktól üzemeltetett piac után eljött egy másféle manipuláció időszaka: a nagy "bőség". Rég nem kell már Ausztriába vándorolni bevásárolni! Ha a Kánaán nem is érkezett el, de az áruházláncok megérkeztek. A mindent elárasztó, a vásárlót burkoltan értelmi fogyatékosnak feltüntető szlogenekkel, árharcokkal, reklámokkal teli, ünnepi hangulatot romboló kampányokkal, már októberben is kapható, csokoládét nem látott mikulásokkal lassan a megérdemelt visszatetszést érik el a "fogyasztók" lelkében. Egyre többen keresik föl a kézműves kellékeket, természetes alapanyagokat árusító boltokat, hogy válogassanak a hozzávalók között, hogy valóban olyan ajándékot készíthessenek, ami szívtől-szívnek közvetít, ami személyes. Két oldalról is: benne van az a személy, aki készíti és személyesen annak készül, aki kapja. Az adventi időszak várakozással teli, ugyanakkor tudnunk kell benne élni a pillanatban, a várakozásban benne lenni teljes lélekkel. Kinek mi adja az erőt, milyen misztérium, mindenki maga érzi legjobban. Jézus születése; a természet rendje, az év szabályos ritmusa, kiszámíthatóságának tisztelete; a fény-sötétség váltakozása fölötti alázat mind-mind megfelelő lelki hátteret biztosítanak ahhoz, hogy az elkövetkező decemberi napok valóban valamiféle csodavárásban teljenek el.
A karácsonyi ünnepkör egyik legkedvesebb, ősi szokása a betlehemezés.
Karácsony előtt jártak házról-házra és némi enni-innivaló kíséretében mutatták be játékukat a betlehemesek. A játékban Jézus születésének eseményei elevenednek meg, ma már inkább csak a Szent Család szálláskeresése, a pásztorok, esetleg a háromkirályok látogatása, többnyire gyermekek előadásában. A középkorban az egész karácsonyi eseménysort felnőtt férfiak mutatták be misztériumjátékok keretében a templomban. A 19. századtól a betlehemezés két formájáról vannak forrásaink: a bábokkal és az elő szereplőkkel megjelenített karácsonyi játékokat. Az előbbit főleg a Dunántúl és a Felső-Tisza vidékén gyakorolták, míg Erdélyben inkább az utóbbi hódított. A bábtáncoltatást a középkorban az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Csupán a betlehemi istálló és a Szent Család kicsinyített mása maradhatott meg a szentelek falak között. Az élőképszerű, ma is látható betlehemek tehát az egykori bábjátszás. Betlehemes játékainak a legarchaikusabb rétege Erdélyből származik, ezek egyes részletei, motívumai egész a 17. századig vezethetők vissza. Ecsegről, a 17. századból származik a betlehemes játék első magyar nyelvű emléke.
A magyar nyelvterületen használatos karácsony elnevezés valószínűleg a szláv korciti (fordul, lép) igenévi korcun (átlépő) alakjából származik. Mint tudjuk, a fényhozó téli napfordulót, a növekvő napfényt, jóval Jézus alakjának megjelenése előtt is jelentős ünnepként tisztelték az emberek. A népszokás szerint nemcsak Luca napkor, hanem karácsony napján is gyümölcsfa ágat vittek be a házba. A benti melegben kirügyező, kinyíló vesszők az évről évre megújuló természet mágikus erejét sugározták és erőt adtak az embereknek az új esztendőhöz, az új feladatok ellátásához. A magyar nyelvterületen advent és karácsony idején általánosan gyakorolt vesszőhajtatást a múlt századtól felváltotta a karácsonyfa állítás. Mennyivel humánusabb volt csak egy-két ágat lemetszeni az alvó fákról, mint gyökerestől kipusztítani egy-egy növényt.
Vesszőhordás
Különösen Őrhalomra volt jellemző a pásztorok karácsonyi vesszőordása, amellyel az állatok szaporodását vélték elősegíteni. A karácsonyi ünnepi asztalra több helyütt szénát, szalmát tettek, hogy ott szülessen újra a kis Jézus. Ilyenkor a család halottait is odavárták. A terített abrosz morzsáit a földeken szórták szét, hogy jó legyen a termés.
December 25.: a család ünnepe. Ez is, mint néhány jeles nap, munkatilalommal járt. Leszpéden így mondták: "Ha ettünk, akkor a tányérokat sem mostuk el, akkor azt félreraktuk és másnap mostuk el." Pereszlényben a hamut, a szemetet nem vitték ki, mert úgy vélték, ezzel kivinnék a szerencsét a házból. Jászdózsán karácsony napján nem fésülködtek.
December 25-ét mint Jézus születését 345-ben említik először, Justinianus császár alatt véglegesen rögzítik az ünnep napját.. Így a legyőzhetetlen nap születésével és a római farsang, a Saturnalia utolsó napjával esett egybe. A kutatók szerint Jézus nem december végén született. Karácsonykor Palesztinában fagyni szokott és nincs nyáj a szabadban. Szent Lukács evangéliumában viszont ez olvasható:
"Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban, és éjszaka őrizték nyájukat."
A talmud szerint a nyájakat november elején hajtották be, és csak márciusban mentek ki megint a legelőre. Szent Lukácsnál olvassuk, hogy Jézus születésével kapcsolatos népszámlálás "Quiriniusnak, Szíria helytartójának az idejében történt". Sokáig úgy tudtuk, hogy Publius Sulpicius Quirinius Kr.u. 6-ban került Szíriába és ekkor népszámlálást is rendezett. Egy Antiochiában talált római felirat azonban bizonyítja, hogy ez a személyiség Saturnius prokonzul idején, Kr.e. 10 és 7 között is járt a Közel-Keleten. Népszámlálást különben a rómaiak 14 évenként szoktak tartani. Lukács tehát erre a korábbi népszámlálásra utalt. Szem előtt kell tartani azt is, hogy Heródes mai időszámításunk szerint Kr.e. 40-ben lett Judea királya és Kr.e. 4-ben halt meg. Csillagászati megfigyelések és számítások alapján megállapították, hogy a betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz ritka találkozása a Halak jegyében. Ez Kr. e. 7-ben történt, és a Földközi-tenger térségében különösen jól volt látható. A két bolygó ritka együttállását 1603-ban Kepler megint megfigyelte.Fentiekből arra lehet következtetni, hogy Jézus időszámításunk kezdete előtt, Krisztus előtt 7-ben, ősszel született.
A heves megyei Boldogban karácsony éjjel a földön, szalmán aludtak a betlehemi család emlékére. A palócoknál csak nagy ünnepeken terítették be az asztalt. Karácsonykor piros csíkos abroszt tettek fel, amelynek színe az örömet jelentette. Az ünnep jelentőségének hangsúlyozására két-három abroszt is feltettek egymás fölé. A Nyitra környéki magyarok kis színjátékkal terítették be az asztalt. A gazda s gazdaasszony egymással szemben állva húzta az abroszt. Az asszony kérdezte:
"Mit húz Kend?"- "Üszögöt, konkolyt, Boldogasszony tízparancsolatját!" - felelte a gazda. Ezt háromszor elismételték, hogy a jövő évi búza tiszta legyen. A karácsonyi abrosz varázserejű volt. Abból vetették a gabonát, hogy bőséget, beteget takartak le vele, hogy egészséget hozzon."
Regölés
December 26.: István napja
Szent Istvánt a keresztények első vértanújaként tartják számon. E naphoz kötődik a regölés szokása, amelyet a kutatók a legarchaikusabb szokásnak, a téli napfordulóra utaló varázsszövegnek tartanak. A dél-dunántúli regölő sorra járták a házakat köcsögdudával, láncosbottal zenéltek. A regösénekek hosszúak voltak, a szavak, szókapcsolatok jelentés tartalma a mai ember számára sajnos nem mindig érthető.
Íme egy részlet:
"Kejj föl gazda, kejj föl, szállott Isten házodra
Sokával, seregével, vetett asztalával,
szárnyas angyalával, teli poharával.... (Boldogfa)
Aztán következtek a jókívánságok, a legények, leányok összeregölése:
"Itten tudunk egy legényt, kinek neve Jancsi,
amott tudunk egy leányt kinek neve Tercsi "
Ezután az adománykérés következik.
Állandó része a dalnak, amely az egyes részeket is elválasztja:
"Haj regü rejtem, regü, regü, regü rejtem."
December 28.: Aprószentek napja
A Heródes parancsára elpusztított fiúgyermekek emléknapja. A hiedelem szerint, akit nem vesszőznek meg, a következő évben beteges lesz, s ha legény nem fog megházasodni, ha leány nem fog férjhez menni. A kisgyermekektől megkérdezték, hogy hányan vannak az aprószentek, s addig paskolták őket, míg meg nem adták a helyes választ. Ha semmiképp nem tudták végül elárulták nekik: 144 000 Maga a vesszőzés pogány eredetű termékenység- és egészségvarázsló szokás volt, amelyet az egyház is átvett. A gyermekeket e napon mustármagért küldték a szomszédba.
"Mustármagot jöttem kérni,
Tessék engem jól elverni."(Tiszahát)
December 31. Szilveszter napjához és az új év első napjához szintén rengeteg szokás kapcsolódik. Ezekről következő írásunkban lesz szó.
Irodalom:
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd.
Tátrai Zsuzsanna: Magyar Néprajz VII. Folklór
Kerkayné Maczky Emese: Karácsonyi ünnepkör
I. Klasszikus balett workshop Szegeden
Nem mindennapi workshop zajlott Szegeden október utolsó vasárnapján. Két táncművészeti ág találkozott, a klasszikus balett és a hastánc.
Tudjuk, hogy a színpadra teremtett raks sharki tartalmaz balett elemeket is: sokan sokféleképp táncoljuk, függően attól is, hogy fellépéseken vagy versenyeken adjuk elő. A résztvevők zömmel középhaladó-haladó szinten táncoltak, de csak kevesen voltak még igazi balett órán. A workshop célja nem az volt, hogy balerinát faragjon belőlünk. Tudatosan elemeztük a már tanult mozdulatokat, forgásokat, kar-és lábpozíciókat, hogy majd jó technikával be tudjuk illeszteni táncunkba.
Gerebicz Adrienn színházi- és modern táncos, kortárs balett táncos segítségével a résztvevők bepillantást kaphattak a klasszikus balett alapmozdulataiba.
A tematika részletes és átfogó volt. A résztvevők elsajátíthatták legalapvetőbb mozdulatokat, hangsúlyozottan olyanokat, amelyeket a raks sharkiban is használunk.
A kar-és lábpozíciók, térdhajlítások, emelkedések, lábcsúsztatások, lábkörzések, arabeszkek, különböző forgások gyakorlásával megtapasztaltuk, hogy bizony még egy rokon vonás található a balett és a hastánc között: mindkettő testtudatos mozgást kíván, melyben hangsúlyos szerepe van a medenceközpontúságnak.
A workshop hátralévő részében a raks sharki elméleti hátteréről volt szó: a gyökerekről, a tánc ritmikai-zenei felépítéséről. A gyakorlati részben egy egyszerű raks sharki entré-t és finálét tanulhattunk meg. Ebben segítségünkre volt Jezsoviczki Sarolta orientális folklór- és show hastáncoktató. Célja nem egy koreográfia elsajátíttatása volt, hanem mozdulatkombinációkat mutatott raks sharki belépőkre és finálékra (zárásokra), meghagyva nekünk a lehetőséget, hogy ne koreográfiákban gondolkodjunk, hanem bártan használjuk fel tudásunkat, ha raks sharkit táncolunk.
A résztvevők írásos elméleti anyagot és videóra rögzített mozdulatkombinációkat kaptak.
A workshop nagyon sikeres volt, sőt a későbbiekben tervezzük a folytatását is. Hiszen megtapasztaltuk, hogy a balettmozdulatok gyakorlása nem is olyan unalmas, és hogy a tanult mozdulatok ismétlése, pontos kivitelezése önálló fejlesztő gyakorlatként is megállja a helyét a hastáncosok tréningjében.
Az éltető izommunka I.
Testünket a mozgás élteti. A napi rendszeres mozgás. Mint ahogyan naponta eszünk, tisztálkodunk, sminkelünk, alszunk, mozgásra is ugyanilyen rendszerességgel kell időt fordítanunk. Hatása illetve hiánya nem csak a váz-és a mozgatórendszer állapotára hat ki, hanem a keringésre, légzésre, az emésztésre is, a lelki állapotra is. Testünk fizikai károsodása akkor is létrejöhet, ha nem végzünk fizikai munkát. A mozgás hiánya éppolyan hátrányokat okozhat, mint a helytelen terhelés. Az emberi testnek majdnem 800 izma van, jó működésük feltétele, az hogy tudatosan használjuk, edzésben tartsuk őket. A mozgást nem lehet vitaminok, táplálék kiegészítő kapszulák beszedésével, elektromos „fogyasztógépekkel”, kézi masszázzsal, aromás tekercselésekkel, fűzőkkel, szorító harisnyákkal, csodakrémekkel helyettesíteni. Ha ki akarjuk használni, amit a szépségipar és az étrenddel kapcsolatos kutatások, az újként fölfedezett ősi természetes gyógymódok, gyógynövények szakértői ajánlanak, tegyük meg, de ne felejtsük el, ezzel az aktív, napi harmincperces tudatos mozgást nem pótolhatjuk. Ha nincs időnk eljárni uszodába, vagy tornázni, táncolni valahová, keressünk egy olyan mozgásformát, amit otthon is gyakorolhatunk. Ha hetente egyszer tudunk elmenni szakképzett oktató által irányított órára, akkor tegyük meg, és a többi napokra állítsunk össze magunknak otthonra egy edzéstervet. Kérjük meg az oktatót, mutasson meg, vagy diktáljon le pár gyakorlatot, amit tíz perc bemelegítés után egyedül is tudunk végezni. Az oktató, zsírégető, tartásjavító programként árusított videó anyagokkal vigyázni kell, mert gyakran nem elég alapos a kezdő bemelegítés, a levezető nyújtás és az élő tanár visszacsatolásai, javításai nélkül a tapasztalatlan kezdő rosszul rögzítheti a mozdulatokat.
A lényeg a folyamatosságon van, a napi rendszerességen. Ezt a napi rendszerességet nem hasonlíthatjuk össze, és nem válthatjuk ki a nyári szabadság idején végig szörfölt, vagy evezett napokkal és a síelésre szánt téli vakáció aktív óráival. Ugyanakkor a céltudatos napi félórás testedzéssel föl tudjuk készíteni szervezetünket a fizikailag aktív rekreáció ritkább, de intenzívebb alkalmaira.
A hét közben végzett, többnyire a napi teendőkhöz kapcsolódó szinte gépies tevékenységeink (hosszú távú autóvezetés, számítógép kezelése, kisgyerek karon tartása, szoptatása, bevásárló szatyrok cipelése, válltáska, hátizsák féloldalas viselése) megbontják, az egész test harmóniáját biztosító mozgási láncot. A nők egy részénél ehhez még hozzájárul a szűk derekú szoknyák, nadrágok viselése, amelyhez társulnia „kell” a lapos (legalábbis annak tűnő) hasnak. A „be a hasat, ki a mellet”, csinosabbnak, magabiztosabbnak tűnő tartás elérése miatt a feszülő, behúzott hasizmokkal történő légzés azonban csakis felületes lehet. Ugyanis a hasizom összehúzódása a mellkastól elveszi a légzéshez szükséges belső tér egy részét. Belégzéskor a mellkas és a hasüreg közötti rekeszizom szivattyúszerűen működve összehúzódik, lefelé süllyed, hogy teret biztosítson a tüdőnek, és ugyanakkor légnyomáskülönbséget hozzon létre a mellüregben, hogy oda az oxigéndús levegő be tudjon áramlani. A feszesen behúzott hasizmok azonban nemcsak ezt gátolják, hanem a hasüregben lévő belső szervek normális működését is. Érdemes megjegyezni, hogy a negatív stresszre( lásd Selye János és Thomas Hanna munkássága) adott válasz egyik reakciója szintén a hasizmok és a hasüreg izmainak megfeszülése. A hasüregre pszichésen nehezedő nyomás egyik gyakori, sokak által megtapasztalt megnyilvánulása a gyakori vizelési inger. Valószínűleg van olyan emlékünk, amikor egy fontos eseményre várakozva (vizsga, orvosi vizsgálat, találkozó, stb), szinte kiszáradva az izgalomtól, érthetetlen módon már többször is meg kellett látogatnunk a mosdót. Javaslom, hogy ezekben a helyzetekben próbáljunk tudatosan úrrá lenni magunkon és összpontosítsunk hasunkra. Teljes hasi mélylégzéssel próbáljunk meg ellazulni. A hasunkból - a keleti kultúrák szerinti erőközpontból - sugározzunk erőt testünk többi része felé. Lazítsuk el állkapcsunkat és képzeljük el, szinte lássuk magukban, amint a hasunk felől, medencénkből áramlik szét bennünk az életerő, eléri testünk minden pontját és jó kedvvel, bátorsággal, találékonysággal tölt föl minket. Ez az egyszerű gyakorlat nagyon hasznos azoknak, akik tartósan „rossz” stresszben élnek, illetve nehezen tudják azt földolgozni, hajlamosak az aggodalomra, hiszen náluk az állandóan behúzott, hasizmok a székrekedéshez, végbéli visszércsomó (aranyér) kialakulásához is vezethetnek. Az a folytonos hasi feszesség, ami a mellkast az ágyék és a szeméremcsont felé közelíti, átterjed a medence izmaira is, a szeméremcsont és a farokcsont közötti izmokra, a gát izomzatára. A megnövekedett hasüregi nyomás tehát a gát tájékának, közöttük a hímvesszőhöz, illetve a csiklóhoz vezető erek körüli izmoknak a tartós feszülését is okozza, ezáltal gátolva a bennük teljes keresztmetszeten történő keringést, és normális idegműködést, így a szexuális izgalmi állapot fizikai létrejöttét.
Ez csak egy példa (impotencia, frigiditás) a helytelenül rögzült izomműködésre, amely a folyamatosan érkező, romboló hatású stresszre adott „visszavonulási válaszreflexek” egyike. Egy példa, amely évezredekkel ezelőtt szentnek tekintett belső szerveinket érinti, amelyek keresztcsont az os sacrum „szent csont”, által óvott medencében helyezkednek el.( A szaporodás szervei, amelyek az ősi időkben, az anyajogú társadalmakban, évezredeken át központi, szentként tisztelt funkcióval bírtak, hiszen biztosították az emberi lét folytonosságát a földön. Általuk, funkciójuk által az ember hasonlóvá válhatott istenéhez, ő maga is teremtővé válhatott. A termékenységi rituálék, imák célja nemcsak az emberi fizikai szaporodása, hanem az őt ellátó föld termékenységének biztosítása is volt.)
Visszatérve a lelki tényezők (tartós stressz, trauma átélése) által is befolyásolt izomműködéshez: a visszavonulási válaszreflexek hatásának hosszú időn át kitett embereken testtartásbeli torzulás következik be. Ez a torzulás, helytelen póz, a sokszor ismételt helytelen izomműködésnek az eredménye. A fenti tényezők miatt elveszített helyes mozgás tudatos munkával újra tanulható. Ehhez azonban szükséges a tudatos érzékelés, a helyes testkép, a testtudat fokozatos kialakítása, visszaállítása. Hiszen ha képtelenek vagyunk érzékelni az adott izmot, akkor mozgatni sem tudjuk, viszont minél jobban tudjuk mozgatni, annál jobban érzékeljük. Amikor az izmok irányítását, a motoros kontrollt újra visszanyeri az agykéreg, az akaratlagos működések központja, akkor visszaállnak a helyes működések, megszüntethető a fájdalom a mozgásbeli korlátozottság. „…a fokozódódó testi tudatosság egyben a javuló idegrendszeri érzékelést is jelenti az agyban, s ez a növekvő érzékelési tudatosságkéz a kézben együtt jár az izmok akaratlagos irányításával, a motoros kontrollal.” ( Thomas Hanna Izomkontroll 37.o.)
Amint fentebb olvashattuk, a feszesen tartott hasizmok a mellkas légző térfogatára is hatással vannak, pontosabban beszűkítik azt.
Nézzük meg, milyen előnyökkel jár, ha valaki lazán tartja a hasizmait és csak tudatosan alkalmazza megfeszítésüket: Belső szerveinek vérellátása szabad, természetes mozgásaik biztosítottak. Légzésünk mély, belégzés közben a has szabadon tágul előre és oldalra-ez a külső szemlélő számára is látható. A szívműködésre is pozitív hatással van a „teljes tüdős” légzés. (Gondoljunk csak a biológiai órán tanult az oxigén anyagcsere folyamatára, tüdő-szív vérkörre. Az ezt biztosító szervegyüttes, a tüdő és a szív, szinte egy szervként funkcináló szerkezetként látja el sejtjeinken éltető oxigénnel.) A hasi mélylégzés, amelyet meditáció, jóga, tai-csi, hastánc közben automatikusan gyakorolunk tehát szívvédő funkcióval is bír, ezek többek között az alábbiakban nyilvánulnak meg:
képesség a szívverés ütemének a légzés általi szabályozására; a természetes légzési aritmia általi érvédelem: a vér lüktető, pulzáló „érmasszázsa”; nagyobb oxigénfelvétel (oxigénpulzus); nő az artériás-vénás különbség; meghosszabbodnak a szisztolés és diasztolés időtartamok; alacsonyabb vérnyomás; lassabb ütemű szívverés; csökken a szívizom oxigénigénye; javul a kapillárisok működése; megnő a keringő vérben lévő hemoglobin mennyisége; hatékonyabb energiafelhasználás; javul az izomzat vérellátása; stb.
Miről olvashatunk a folytatásban?
Mit tesz a hosszú időn át ható stressz a gerincoszloppal párhuzamosan lefutó izmokkal és a vállal? Hogyan óvhatjuk meg a csigolyáinkat, a köztük lévő porckorongokat? Miért fontosak a medenceövből eredő mozgatóizmok? Mire figyeljenek a várandós mamák és a kisgyermekes mamák gerincük és más izületeik védelme érdekében? A magas sarkú cipő viselése, a helytelen ülés, állás milyen romboló hatásokat gyakorol a gerincoszlopra? Mi a nyolcpontos ízületellenőrzés?
Márton nap
Az utóbbi időben mind jobban újjáélednek a népszokások, a hagyományok és nem csak falun, hanem a városokban is egyre többen vállalják a népszokások fenntartását, továbbadását a fiatalabb generációnak. A szent Márton napi hagyományok több évszázados múltra tekintenek vissza.
Legenda:
Martinus 317 körül született a pannoniai Savariaban ( ma Szombathely ).
Apja és ő maga is a római seregben szolgált katonaként. A legenda szerint egy téli napon lován Amiens felé tartott , amikor egy koldussal találkozott.
Megesett rajta a szíve, és köpenyét ráterítette a koldusra, aki a legenda szerint maga Krisztus volt. Márton keresztény hitre tért, megalapította az első gall kolostort. Később 371-ben Tours püspökévé választották. 397 november 8-án hunyt el és a legenda szerint november 11-én temették el.
E napot nyilvánították Szent Márton ünnepévé.
Márton később Franciaország egyik védőszentje lett.
A fennmaradt szokás szerint Márton napján ludat sütnek, amelynek alapja hogy Márton nem akart püspök lenni Toursban, ezért egy liba ólban rejtőzött el. Azonban a ludak hangos gágogással jelezték a betolakodót így kénytelen volt előbújni rejtekéből.
A régi időkben Márton napjára esett a gazdasági év zárónapja. Ekkor számolták el a pásztorok éves bérét, amit ünnepséggel koronáztak meg. Az egész éves kemény munka után jóleső pihenés következhetett.
A György-napkor kihajtott állatokat Márton napján terelték be az állatokat a tél elől, ezért ezt a napot igen meghatározó eseményként tartották számon. Ilyenkor a pásztorok házról házra jártak köszöntőt mondani, amiért a házigazdák megajándékozták őket.
Az őszi szolgáltatást Szent Márton adója néven is emlegették.
A nyugat-dunántúl pásztorai falujukat járva zöld ágat, vesszőt osztottak.
A néphiedelem szerint Szent Márton vesszeje frissen vágott, megszentelt, lombos nyírfavessző, amely segít távoltartani a betegségeket, növeli a szaporulatot.A pásztorok ezen napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.
Nagymagyaron a Márton-köszöntőt versbe mondták el. A pásztorokra, gazdára, az egész háznépre s a háziállatokra is Isten áldását kérték. E köszöntő jutalmaképpen a gazda megfizette a "bélesadót", vagy másképpen nevezve a "rétespénzt". Ilyenkor minden gazdánál nagy lakomát csaptak, vendégséget rendeztek az ünnep tiszteletére.
Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Bacsfán a a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jóízűek legyenek. A hit szerint, ahány ága volt a vesszőnek, annyit malacozott a kocadisznó.
A bősi gazdák Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el.
Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.
Felbáron Márton napján tartották a bojtárfogadó vásárt, s maguk a pásztorok is ezen a napon újították meg szerződésüket, vagy szegődtek új gazdához.
Márton napja a juhok számbaadásának, széthányásának napja. Legjobban a pásztorok várták, akik egész évben a falvaktól távol éltek, és évente csak egyszer-kétszer, a vásárok alkalmával mulathatták ki magukat. Ezért énekelték ősszel a pálpusztai pásztorok:
"Hozd el isten Szent Márton vasárinapját,
Hogy a pásztor mulathassa ki magát."
Márton napjára rendszerint az új bor is kiforr. Most lehet megkóstolni az idei termést, sokfelé az új bort is ekkor ünneplik, amelyhez kiválóan társítható a Márton napi libapecsenye.
Ekkorra már korán sötétedik, korán be kell húzódni a házba, a gazdák is ilyenkor gyújtottak először gyertyát a télies napok beköszöntével. A mesteremberek megvendégelték inasaikat gyertyát is gyújtottak, innét ered a libavacsora, gyertyavacsora elnevezée.
A lúdpecsenye nem csak finom, de a jövendőt is megjósolhatjuk belőle. Ha a mellcsont fehér havas télre számíthatunk. Ha Márton lúd mellcsontja véres, száraz hideg tél jön.
Az aznapi időből is jósoltak : "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
Egy kalendárium szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."
A másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza, s kezünkbe adja a Márton név eredetének kulcsát is.
November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomot rendeztek: asztalra tették az új bort, ettek-ittak, hiszen még volt az új termésből bőven, s ürítgették a poharakat, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.
A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely meg a hadisten, Mars szent madara volt: - a harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.
A lúd római "beceneve", az "avis Martis" - Mars isten madara, afféle régi szófejtéssel - Márton madara - lett a keresztény naptárban, s így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. De a reformációnak sem kellett felhagyni a Márton-napi lúdazás dicséretes hagyományával: a protestánsok meg Luther Márton neve napján ürítgeték a poharaikat ilyenkor.
Márton kultusza Pannónia földjén bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott. Tiszteletét maga Szent István is felkarolta, mikor a zászlaira éppen a hadvezér Márton képét festette. Álmában, látván a besenyők támadását, így kiáltott föl: távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazság legelőjét pusztítsátok. Nem csoda, hogy Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.
A magyar kereszténység bölcsője, a mai pannonhalmi néven emlegetett bencés apátság is Szent Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont kétségkívül tisztázták, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
II. Alba Orient Fesztivál Székesfehérvár
Írta: Botka Gyöngyi
2011 október 08-án második alkalommal került megrendezésre Szigeti Kata szervezésében az Alba Orient Fesztivál Székesfehérváron. Tavaly is szerepeltünk a gálán, de nem versenyzőként. A közönségszavazatok számlálása alatt adtunk műsort korábbi iskolánk tagjaival. Idén úgy gondoltuk kipróbáljuk magunkat, és beneveztünk a versenyre.
Délelőtt Mahasti workshopján vettünk részt, ahol élő dobos kíséretre tanulhattunk. Nagyszerű élmény volt, mivel sajnos élő zenére ritkán van alkalmunk táncolni. Új mozdulatokat, kombinációs lehetőségeket és technikákat tanultunk, Mahasti közvetlen, kedves stílusával, jól követhető, színvonalas oktatásával.
A gálán harmadik fellépőként kerültünk színpadra, flamenco fúziót adtunk elő Gabbar címmel. A koreográfiának most volt a premierje. A stílussal májusban ismerkedtünk Malova Vivien workshopján, az ott tanult koreográfiát egészítettük ki és fejeztük be saját ötleteinkkel. Nagy izgalommal léptünk a színpadra, de felszabadultan táncoltuk el a műsorunkat. Az eredményhirdetésig végignéztük a fellépőket, sok szép és ötletes megoldást láthattunk a hastánc különböző stílusainak képviselőitől. A műsor végén minden csoport vezetője a színpadra vonult és a közönségdíjak átadása után Mahasti a szakmai díjak átadása során a Kelet Varázsa Hastáncformációt is szólította. Boldogan vettük át a díjat, mivel Mahasti kiemelte a műsorszám egységét az előadás módját, kidolgozottságát, jó hangulatát és ruháink is dicséretet kaptak. Ismét jó hírét vihettük a soproni hastáncnak, amelynek azért is örülünk, mert ezúttal egykori oktatónk, Szigeti Kata fesztiválján volt alkalmunk bemutatni táncunkat.
Jövőre is ott leszünk!
Rekreáció – Hastánc - Munka
Az egészség számos megfogalmazásban látott napvilágot, az 1948-as alkotmány szerint az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség, rokkantság, elesettség hiánya. Olyan dinamikus egyensúlyi állapot, amely az emberi szervezetnek az állandóan változó környezeti feltételekhez való sikeres alkalmazkodását jelenti, lehetővé téve az egyén harmonikus testi és szellemi fejlődését.
A rekreáció üdülés, pihenés, felfrissülés, a szabadidő kulturált eltöltési formája.
A rekreációt többféleképpen magyarázzák hazánkban, de a leghelyesebb ha azt mondjuk, hogy testi-lelki feltöltődést eredményező szabadidő eltöltési mód, mely a kikapcsolódásra szánt idő aktív és élménydús felhasználása, ami megújult cselekvő és teljesítőképességet eredményez.
Az elmúlt 50 évben óriásit változott a világ. Elképesztő fejlődésen ment keresztül az ipar, a lehető legtöbb munkafolyamatot gépiesítették, fizikailag könnyebbé vált ugyan a munka, de a XXI. Század munkavállalóira óriási psychés nyomás nehezedik (munkatempó, teljesítmény, monotónia,…) A szabadidő eltöltése passzív lett a TV a számítógép, videó, DVD, telefon, és az internet megjelenése óta. A passzivitás, a mozgásszegény életmód különböző betegségeknek a „táptalaja” (elhízás, aztán az elhízás újabb betegségeket eredményez, szív és érrendszeri elváltozások, izületi problémák, rossz tartás a sok üléstől,…. és még sorolhatnám).
Ezek a tényezők mind befolyásolják a munkavégző képességünket és mentális egészségünket.
Amennyiben nem érezzük jól magunkat a bőrünkben munkakedvünk, munkavégzésünk csökkeni fog, ami hibák halmazát hozhatja maga után.
A megfelelő rekreációs tevékenység végzése azonban, jobb közérzetet, pszychés-mentális egészséget, magasabb fokú koncentrációt, jobb teljesítményt hoz az emberek életébe.
Az ókorban a mezopotámiai civilizáció alkotta meg a világ első „rekreációs parkját” amely Babilon függőkertjeként ismert. A céljuk ezzel az volt, hogy az emberek időnként megtudjanak újulni, hiszen nem tudunk önsanyargatóan élni, örömszerző tevékenységek útján újabb pozitív energiákat kell gyűjteni a következő naphoz.
Az ókori görögöknél a szabadidő egyet jelentett a többé válással, a tudásra törekvéssel.
A rekreáció az életünkben, a dolgozó emberek életében a testi-lelki-mentális-szociális jóllét mellett a munkavégző képességünkre, teljesítményünkre is pozitív hatással van.
Tehát összegezve, a legjobb befektetés a prevenció, és az egyik legjelentősebb preventív erővel bíró egészségmagatartási tényező a testmozgás.
A rendszeres testmozgás
- fejleszti az együttműködési képességeket,
- az akaraterőt,
- a kitartást,
- az önfegyelmet,
- a monotóniatűrést,
- megkönnyíti a gondolkodást,
- erősíti a koncentrációt,
- javítja a teljesítményt,
- csökkenti a betegségekhez kapcsolódó kiadásokat,
- egészséges munkaerővel növekszik az innovációs készség és termelékenység, a vállalkozás
rugalmasabbá válik,
- a jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalati képet az ügyfelek körében és a
munkaerőpiacon egyaránt,
- a pozitív munkahelyi klíma növeli a munkahelyi jóllétet és munka iránti motiváltságot.
Saját tapasztalataim is alátámasztják a szakemberek által leírtakat. 6 éve hastáncolok és közel négy éve oktatok is. A hölgyek körében a lehető legjobb rekreációs tevékenység amit el lehet képzelni. Tanítványaim testi-lelki fejlődése a szemem láttára zajlik.
Az órák vidám hangulatban telnek, a „tanulók” kikapcsolják a mindennapokat és oázis számukra a nálam eltöltött idő. Látom ahogy óráról órára vidámabbakká, ambíciózusabbakká, kitartóbbakká válnak és már nem szorongva, stresszesen készülnek a másnapi munkavégzésre.
Királynői hétvége 2011
Királynők hétvégéje Kecskeméten
2011. október 8-9-én a hastánc Királynői Kecskemétre látogattak, hogy egy gálaműsorban előadják művészetüket, majd másnap egy workshop-maraton keretein belül átadják tudásukat.
A szombati gálán közel 300 néző vett részt, akiket 60 táncos és zenész varázsolt el a mesés kelet világába. A műsorban felléptek az elmúlt évek Hastánckirálynői:
Szőke Mirjam – 2003
Bornemisza Katalin – 2008
Bartos Noémi – 2009
Kecskeméti Anett – 2010
Safieh Szandra – 2011
Lebenszky Lívia – 2010 és 2011 I. udvarhölgye
Emellett számos csoport is képviseltette magát az esten: Kahena Bellydance Company, Karida Hastánc Csoport, Ya banat Hastánc Csoport, Hayat Hastáncegyesület, Orgovány Gyöngyszemei és a Belly Art Company.
Az gálaműsorban fellépett még Ricky és Moha (Effendi Dabkeh Társulat), akik egy fantasztikus dabkét táncoltak a lányokkal, illetve egy közös produkcióra színpadra lépett az 1001 Ritmus Ütősegyüttes is.
A gálán számos táncstílussal vonultak föl a profi és amatőr táncosok. Volt alexandriai, núbiai, saidi, dobszóló, tribal, raks sharqi, shamadan, orientál és perzsa tánc is.
Az est másnapján reggeltől estig lehetett a Királynőktől tanulni, workshopok keretein belül. A legtöbben mindegyik workshopon részt vettek. Lehetett tanulni raks sharqit, dögös saidit, színpadtechnikát (előadóműszetet), egyiptomi dobszólót, fátylas koreográfiát és végül az est és a maraton szervezője Kecskeméti Anett vezette be a táncosokat a csavar és a kislábujj technikájába
Aki nem tudott eljönni személyesen, de kíváncsi a műsorra, megrendelheti DVD-n (
Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
címen)!
A maraton pedig hamarosan ismétlésre kerül Budapesten, a nagy sikerre való tekintettel!
Élménybeszámoló – Hastánctábor Kahenával a Hvar-szigeten
2011. július 10-én indultunk útnak Horvátország felé, este 10 órakor. Reggel a 8:30-as komppal akartunk átkelni Splitből, Stari Gradba. Több autóval mentünk, több városból.
Az út kb. 8 órás volt Splitig, de az autópályán többször megálltunk pihenőt tartani. Én a Corsámat vezettem, rajtam kívül még 3-an ültek benne, a csomagtartó felpúpozva csomagokkal JElég kimerítő volt a vezetés, főleg amikor már jött föl a nap és melegedett az idő.
A kompot sikeresen elértük, a komp utat a sofőrök végigaludták JVoltak a táborosok között olyanok, akik már pénteken elindultak és két éjszakát a Plitvice-i tavaknál töltöttek, ők a kompnál csatlakoztak hozzánk.
Hvar-sziget egy 80 km hosszú, 15-20 km széles sziget, Stari Gradból a szálláshelyünkre nagyon gyorsan odaértünk. Vrboskán a Venus apartmanban szálltunk meg. A szobák 2-3-4 ágyasak voltak, konyhával, légkondival, nagyon kényelmes volt. A teraszon minden este Monopoly-party volt és kecskeméti szokás szerint pálinkázás J
A városközpont 3-4 perc séta volt az apartmantól, ahol hangulatos éttermek és kikötő hangulat várt minket. A falu 500 fős lakossága megháromszorozódott a turistáktól, de nem veszítette el a hely a varázsát.
Számos strand található Vrboskán és közelében, minden nap napoztunk és fürödtünk. A víz gyönyörű tiszta volt, hőmérséklete kellemesen hűsítő. A nap száz ágra sütött, nem találkoztunk felhővel.
Mivel autókkal érkeztünk, lehetőségünk volt kirándulni. Ellátogattunk Stari Gradba és a sziget fővárosába, Hvarra városnézésre. Megmásztuk Hvar várját, koktéloztunk kikötőjében. Voltunk Zavalán strandolni, ahová félelmetes szerpentines út, és egy-autós-alagút vezetett.
Voltunk hajókiránduláson is, ahol ellátogattunk Brac-szigetre, mégpedig a híres Bol félszigetére. Hatalmas kavicsos strandján töltöttük az egész napot. Kicsit leégtünk, pedig főleg a napernyő alatt csücsültünk, de nem vette el a kedvünk. J
A hastáncosoknak egy 6 és fél perces raks sharqit tanítottam, a Helm el Raks című számra, megfűszerezve egy kis dobszólóval. Ezt a produkciót és még pár koreográfiát utolsó este adtuk elő, az apartman házak többi lakójának és hozzátartozóinknak.
A hazafele út bár szomorkásan telt (mert haza kellett jönni), de feltöltődve értünk haza Magyarországra.
Egy rövidke beszámolóba nem lehet belesűríteni a sok látványt és élményt, át kell élni! Jövőre várok sok szeretettel mindenkit!
A III. Gyöngyösi Országos Hastáncverseny kapcsán - egy hastánccsoport fejlődése -
Sokat látni és hallani az úgynevezett „falunapi hastáncosokról”, ezzel kapcsolatban említenék meg egy pozitív példát. Ők lennének az én kis csoportom, egy éve vettem át az oktatásukat. A tipikus falunapi hastáncosok közé tartoztak és azt, hogy ma versenyekre járunk és színvonalas műsorral tudunk a közönség elé állni, azt nagyrészt táncosok kitartásának, Balla Tünde Aziza és Kecskeméti Anett segítségének köszönhetjük!
Hétfőn készítettek velük egy rádió interjút (link:http://promenad.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=99332 ) - amin én sajnos nem tudtam részt venni - felfigyeltek az eddig elért eredményeinkre és hírnevet szereztünk a falunak. (III. Gyöngyösi Országos Hastáncverseny kezdő csoport II. helyezés, II. Kecskeméti Hastáncversenyamatőr csoport IV. helyezés)
Még nem hallottam, amiket elmondtak, de a leírás alapján úgy gondolom, hogy méltóan képviselték a csoportot és a hastánc műfaját, amiről egy évvel ez előtt ők is annyit tudtak, hogy csilli-villi ruhák és abban rázzuk magunkat. Egy példa, nagyon megkedvelték a saidi műfaját, és ami a legmeglepőbb volt számomra is, hogy a "falusi" közönség is jól fogadta - többségében :) - sőt a szomszéd falu polgármestere is külön kérte, hogy az ő falunapjukon is feltétlenül legyen benne a repertoárban! :) Tehát kitartás lányok! Kemény munka megváltoztatni az előítéleteket, de a lehetőség mindig adott számunkra!
A Hayat Hastánc Egyesület kialakulásáról
Egyszerre kezdtem el oktatni és az orientálistánc oktatóképzést Balla Tünde Azizánál. Ezek a lányok biztattak és építettek fel rám egy egyesületet. Azóta sok minden változott, nagyon nehéz volt rendszert és "házi rendet" bevezetni, ahol eddig nem volt. Voltak páran, akiknek nem is tetszett, így lemorzsolódtak. Akkor nagyon bántott, ma már értem, hogy jobb így, mert nem hátráltatnak minket azok, akik csak lötyögni jöttek, alig tettek hozzá valamit az egész közösséghez. Mindeközben kiderült, hogy a megváltozott légkörnek, az egymásra épített óráknak és kemény gyakorlásnak most kezdik megérteni és megérezni az eredményét (versenyen elért eredmények, fellépések színvonala, stb.).
Szerencsés voltam (és vagyok), mert van mögöttem egy kemény mag, 2-3 fő, akik nagyon hajtanak előre és viszik a vállukon a csapatot, már a legelején látták, hogy miket érhetünk el - igaz - csakis ezzel a kemény munkával. Pozitív visszajelzés volt az is, mikor egy másik oktató odajött hozzám a verseny végén, s elmondta milyen sokat fejlődtünk a kecskeméti óta.
Örülök, hogy ellátogat hozzánk Tünde augusztusban, ez a tapasztalat még hiányzik nekik nagyon. Ahogy nekem sokat adott akkor, remélem, hogy nekik is sokat fog jelenteni!
III Lugio hastáncfesztivál, Bár
Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Lugio fesztivál június 26-án vasárnap. Azonban az előző két alkalomhoz képest nem Dunaszekcső hanem Bár község adott helyet az eseménynek.
A rendezvényen 6 hastánccsoport és 4 szólótáncos táncolt különböző koreográfiát.
A csoportok és szólótáncosok cd-ről szóló zenéit a Suttogó Company Music Group dobosa Kövi Zakowsky Kövesdi és Tóth Zoltán a Velőrózsák dobosa tette élettelibbé, fantasztikus hangulatot adva ezzel a zenéknek és a műsornak.
A profi szervezésnek köszönhetően minden gördülékenyen-simán ment. A táncosok az öltözőkben a támogatók által biztosított pogácsával és üdítőkkel olthatták éhségüket és szomjukat a fellépések alatt.
A műsor színes volt, láthattunk táncot karddal, ízisz fátyollal, legyezőfátyollal, volt törzsi tánc és dobszóló, valamint fúziós hastánc is.
A fesztiválon fellépett a Jade Fényei csoport is, ők az én legújabb tanítványaim. Ők egy fátyol-dobszóló vakriációt adtak elő. Hatalmas készülődés előzte meg részünkről a fellépést, mindenki jól akart teljesíteni, ezért nagyon sokat gyakoroltunk együtt és külön-külön is, hiszen a csoportnak ez volt az első „megmérettetése”.
Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ügyesek voltak a színpadon.
Én egy dobszólóval és egy legyezőfátyol-dobszóló variációval érkeztem a fesztiválra.
Esztergomtól ugyan messze van Dunaszekcső is és Bár is, de amiért szívesen veszek részt a Lugio hastáncfesztiválon, az azért lehetséges, mert ott lent, olyan messze innen, a táncosok és a csoportok között szeretet van, összetartás és „béke”!
