Naima Akef 1932. október 7-én született a Nílus deltájának közepén, a ma félmilliós Tanta városában. Karrierje hamar eldőlt, hiszen egész családja a szórakoztatóiparban dolgozott, a nagyapja által alapított Akef Cirkusznak köszönhetően. Foglalkoztak állatidomítással, akrobatikával, tánccal és énekléssel egyaránt. Nagypapája, Ismail Akef 4 éves korában kezdte el tanítani trapéz artistának. A cirkusszal bejárták az egész világot. Így jutott el 1957-ben Moszkvába is, ahol egy nemzetközi táncversenyen megnyerte az első díjat. A Bolshoi Színház béli Hírességek Csarnokának falán ma is megtalálható a fénykép, mely megörökítette ezt a sikert.

Családja széthullását követően Naima kilépett a cirkuszból és a híres kairói elit éjszakai klubban, a Casino Badia Masabni-ban kezdett el táncolni és énekelni. Tehetségére a klub táncosai hamar irigyek lettek, s sikeresen kirúgatták a helyről (a tulajdonosnak, Badiának nem volt választása, nem veszíthette el táncosai nagy részét). Ezután a szintén híres KIT KAT Club-ban táncolt, ahol hamar megtalálta a szerencséje. Megismerte Husayn Fawzi filmproducert, akit annyira lenyűgözött, hogy rögtön első filmjében főszerepet kapott (al-Eish wal-Malh, Kenyér és Só, 1949.). Naima a filmekben egyaránt kamatoztatta táncos, énekesi és színészi tehetségét. Husayn Fawzival a nagy korkülönbség ellenére (24 év) hamar összeházasodtak, s további 13 filmet készítettek együtt. Naima híres lett gyönyörű, s kreatív, mindig megújuló táncairól, ötletes koreográfiáiról, de ugyanakkor kedvességéről, segítőkészségéről és tanárai iránti tiszteletéről egyaránt. Tanárai között olyan hírességeket említhetünk meg, mint Mahmoud Reda vagy Hassan Khalil. Naima kedvességéről regél az alábbi legenda is: az egyik forgatás során az ebédszünetben Naima arra lett figyelmes, hogy az egyik háttértáncos lánynak sehogyan sem megy egy akrobatikus elem, melyet a szünet után forgatott jelenetben kellett volna véghez vinnie. Naima a saját pihenőidejét és ebédszünetét feláldozva addig tanította és bátorította a lányt, amíg sikeresen meg nem tanulta a mutatványt.

Husaynnel negyedik közös filmjük, a Baba Aaris (Az apám a menyasszony vőlegénye, 1951.), mint az első egyiptomi színes film vonult be a történelembe. Leghíresebb filmjük mégis az 1957-es, fekete-fehér Tamra Henna (Henna virág), ahol a cím a Naima által játszott ghawazee lány neve is egyben. A film cselekménye a következő: egy fiatal, jóképű és gazdag férfiú, Ahmed a mawalid ünnepségen meglátja Tamra Hennát táncolni. Csakhogy Ahmedet már eljegyezték egy gazdag és befolyásos férfi lányával, hogy tovább növelhessék a család hatalmát. Ahmed mit sem törődve az eljegyzéssel megtanítja Tamra Hennát a társadalmi rangjuknak megfelelő viselkedésre, etikettre, s ez annyira jól sikerült, hogy végül családja el is hiszi, hogy a lány a felsőbb körökből származik. Az itt a vége, fuss el véle előtt, azonban Tamra Henna beismeri, hogy Ahmedben mindvégig csak a pénze érdekelte (az egyiptomi filmekben a táncosnőnek szinte mindig negatív szerep jut), s inkább visszatér törzséhez, a ghawazeekhoz, akik között igazán otthon és szeretetben érzi magát.

9 évnyi házasság után Husayn és Naima útjai elváltak, s ettől kezdve mindkettőjük karrierje lefele ívelt, bár Naima továbbra is forgatott, más producerekkel. Néhány év múlva Naima hozzáment a könyvelőjéhez, s szült neki egy fiúgyermeket. Ahogy az szokás volt, a gyermek érkezésével egyből visszavonult, de sajnos nem élvezhette sokáig az anyaság örömeit, mivel mindössze 37 évesen elhunyt rákban.

Ajánlott olvasnivaló:

http://www.hossamramzy.com/stars/starsofegypt_naima.htm

További képek és videók, filmrészletek: 

http://www.dunyana.org/naimaakef.php