Magyar Hastánc újság - megrendelés ITT
-
Magyar Hastánc magazin 2012. május 400,00 Ft
Anyaság és nőiesség megélése a hastánc által
Sokszor jönnek be az órámra lányok, asszonyok félénken kérdezve nem vagyok túl kövér, sovány, öreg a hastánchoz. Vannak olyan tanítványaim, akik éveket vártak, mire össze merték szedni a bátorságukat, hogy eljöjjenek hastánc órára. Persze most már nagyon élvezik. Az alábbi mondatokhoz hasonlókat gyakran olvashatunk: „A hastánc nincsen sem korhoz, sem testalkathoz kötve. Bárki művelheti, akiben van elég szorgalom, és kitartás.” És ez valóban igaz. De amikor valaki önbizalom hiánytól szenved, problémái vannak önmagával, nehezen hiszi el, hogy a „bárkibe” ő is bele tarozik. Nem jönnek el, mert félnek, hogy nem tudják majd megcsinálni, ők lesznek a legügyetlenebbek, esetleg kinevetik őket. Sokan úgy gondolják, hogy csak egy újabb kudarcot élnének át és ettől inkább megkímélik magukat, tehát otthon maradnak. Pedig a hastáncnak a testünkre gyakorolt számos pozitív hatásán kívül (pl. testtudat, rugalmasság, erőnlét, egyensúlyérzék, finommotorika, fejlesztése, alakformálás stb.) mellett nagyon jelentős a lelki hatása is. A hastánc segít abban, hogy minden nő (újra) felfedezze magában a nőt és elfogadja magát olyannak, amilyen, és ragyogni tudjon. És valóban látom, ahogy ezek a félénk magukkal elégedetlen nők elkezdenek kinyílni és pár hét - hónap múlva büszkén, magukat felvállalva jönnek be az órámra.
Csodálatos érzés az hogy hozzá segíthetek másokat hogy megtalálják magukban a nőt, hogy részese lehetek ennek a folyamatnak amely során visszanyerik az önbizalmukat. Persze ehhez nekem is el kellett fogadnom önmagam, tudnom kell megélni a bennem lévő nőt. Ami nem mindig volt egyszerű, de a hastáncnak köszönhetően sikerült ezt elérnem. „Ilyen vagyok, testi hibáimmal és szépségeimmel együtt.” Mindenkiben van hiba is és szép is. Vannak olyan testi tökéletlenségeink, amelyeken tudunk változtatni, de rendszeres mozgással pl. hastánccal vagy egyéb mozgásformával formálhatjuk és/vagy karban tarthatjuk alakunkat. Vannak olyan adottságaink, amelyeken nem változtathatunk. Együtt kell velük élnünk és meg kell tanulnunk elismerni, erősíteni pozitív oldalunkat, észrevenni a szépet - testi tökéletlenségünk ellenére is - nem csak magunkban, hanem a külvilágban is. „Mosolyogni és szeretni saját magunkon keresztül a világot.” (Aziza) Hiszen, amikor valaki elégedetlen önmagával, az a külvilág számára is tükröződik. Amikor valaki elfogadja és felvállalja magát, a jót keresi másokban is, arra a környezete is másképp néz. Sokkal kellemesebb társaság egy ilyen ember. Sokkal több embert vonz egy pozitív személyiség.
Persze ez a mai világban egy nő számára egyáltalán nem könnyű: sok nő a munkahelyén erős stressznek van kitéve, sokszor férfiként kell harcolnia hogy megtartsa az állását. Sok csinos, külsőleg nőisnek mondható nőt látok, akiből, ha elkezd beszélni, gesztikulálni, férfias lelkület tör elő. Megfigyeltem tanítványaimon, hogy akik rendszeresen hosszabb ideje járnak hastáncórára, azoknak a járása, tartása, beszéde, mozdulatai, különösen a kézmozdulataik sokat változnak. Büszkébb lesz a tartásuk, járásuk, mozdulataik pedig koordináltabbak. Egész lényük nőiesebbé válik.
A színpadot is szeretem, táncolni is nagyon jó. Jólesik, ha érzem a közönség elégedettségét, de nem hasonlítható ahhoz, amikor azt mondják a tanítványaim, hogy egész nap arra vártak, hogy végre eljöhessenek az órámra, mert azokra a percekre a - családban és a munkahelyükön felgyülemlett - problémáik elillannak,. Teljesen kikapcsolódnak, fel tudnak töltődni. Ezek a mondatok bármilyen fellépésnél értékesebbek.
Saját magamon is tapasztalom, hogy ha rágódom egy konfliktushelyzeten, ahogy közeledik a táncórám, úgy halványul a negatív érzés. A tanításra való felkészülés szinte módosítja a tudatomat, átrendezi a fontossági sorrendet. Mire elkezdődik a táncóra, megszólal a zene, sokkal nyugodtabb leszek, tanítás közben eszembe sem jut, hogy nemrég bosszúságot okozott valami vagy valaki. Óra után pedig azt érzem, hogy mély nyugalom van bennem. Ilyenkor ugyan visszaférkőznek a kellemetlen dolgok ismét, de újra gondolom, más–nyugodtabb megközelítésből - újra értékelem a felmerült problémát.
A legfontosabb dolog életemben a kislányom. Őt szeretem a legjobban az egész világon, ami természetes, hisz minden anya így érez a gyermeke iránt. Mégis előfordul, hogy nincs elég türelmem hozzá. Az elmúlt évek alatt észrevettem magamon, hogy azokon a napokon, amikor tanítok, vagy éppen én megyek valahova táncot tanulni, sokkal nyugodtabb vagyok. Több a türelmem és sokkal jobban tudok vele együtt játszani. Fontos, hogy sok időt töltsünk együtt. De sokat számít az együtt töltött percek minősége, tartalma is. Ezért nekem is szükségem van rá, hogy kikapcsolódjak és az együtt töltött percekben újra nagyobb odafigyeléssel és kedvességet fordulhassak hozzá. „A tánc nyújtotta dinamikus meditáció lehetősége” (Aziza) személyes életemben is megjelenik, és teljesen át tudom érezni azt a könnyebbséget, amiről a tanítványaim is beszélnek egy –egy táncóra kapcsán. Feltöltődöm, mint ember. Teljesebb leszek: jobb anya, jobb feleség, jobb oktató. Mind a családomnak, mind a környezetemnek többet tudok adni.
Fontosnak tartom, hogy néhány szót ejtsek arról a lehetőségről, amit a baba-mama tánc adhat a családoknak. Négy éves kislányommal sokat táncolunk együtt. Nagyon szereti a zenét, mint a legtöbb egészséges gyermek. Már pár hetes korában észrevettem, hogy mennyire megnyugtatja a finom tánc-szerű, lassú, ringató mozdulatsor. Az egyetemi tanulmányaim során szerzett lélektani, pedagógiai ismereteim mellé mai tudásomhoz nagyban hozzájárultak a saját gyermekem gondozásánál – nevelésénél szerzett tapasztalataim. Hálás vagyok, azért, hogy naponta megélhetem azt a csodát, ahogyan a magatehetetlen csecsemőből kisgyermekké vált és tovább fejlődik a kislányom. Nagy lehetőség, ahogyan végig kísérhetem a testséma, testtudat, a mozgás, gondolkodás fejlődését. Amikor egy tanítványom elkezd hastáncolni, az is ehhez hasonló élmény számomra. Látom, amint fejlődik a testtudata és egyre koordináltabbak, szebbek a mozdulatai. Amikor elkezdünk egy új mozgásformát, akkor hasonló a helyzetünk, mint ha csecsemők lennénk: minden teljesen új számunkra. Nagy gátlóerő: a gyerekkel ellentétben úgy érezzük, hogy semmit nem tudunk és talán félve vágunk bele! Meg kell, hogy érjenek a mozdulataink, ahogy egy kisgyereknek is meg kell érnie, bár neki segítenek a szenzitív szakaszok, mi pedig felnőttként, tudatosan fogunk neki a tanulásnak. Megfelelő akaraterővel, rendszeres gyakorlással és kitartással valóban nagykorúvá válhatunk a hastáncban is.
Gyerek(lelkű) Hastáncosok
Sokan elfeledkeznek a hastánc spirituális oldaláról és könnyed, sportos mozgásnak vagy csupán előadőművészetnek tekintik. Azonban a hastánc sokkal több ennél. A jó táncosok azok, akik nem a technikai bravúrok halmozását tűzik ki célul, hanem meg tudják jeleníteni a dal által ébresztett érzelmeket és a közönségből is ki tudják váltani azokat. Érzéseket pedig akkor tudunk hitelesen megjeleníteni (ahogy a színészetben is tanítják) ha már átéltük.
Egyre több ilyet látunk: „csodagyerekek”, akik hastáncban sokszor a felnőtteket, profikat is letáncolják. Eltanulják a tanároktól a koreográfiákat és gyönyörüen előadják. A mozdulatokat tökéletesen megtanulhatják, de - ahogy én látom - náluk egy-egy mozdulat mást jelent. Egy csipőejtés, egy karhullám, egy a közönség felé esés/hajlás - a teljes megadás lépése...Mögöttes tartalom nélkül szép, de nem ugyanaz. Nekik könnyű azt felajánlani, amiről nem tudják, hogy milyen rossz, ha elveszítik.
Nemrég egy tanítványom kérdezte, hogy miért van az, hogy egy társa alig 12 éves és rögtön tudott szépen rázni. A technikai részletektől eltekintve - minthogy lazább izületek, jobb izomkondíció, több energia -, azzal is számolnunk kell, hogy különbözőek az adottságok és vannak, akik könnyebben ráállnak erre a mozgásformára, ugyanakkor a kort is tényezőként kell számításba vennünk.
Akik gyerekként kezdik a táncot, az életbeli tapasztalatlanságuk egyszerre előny és hátrány. Előny azért, mert még nem tapasztalták meg a nőiséget érintő sérüléseket. Egy erős menstruációs görcs, fájdalmas hólyaggyulladás, hüvelygyulladások sorozata, egy rosszul sikerült szexuális együttlét - ezek mind-mind nyomot hagynak. Láthatatlan nyomokat. A nőkben legtöbbször védőreflex épül ki ezek hatására. Tudatosan, vagy akár tudat alatt megtanuljuk, milyen sérülékenyek a női szervek és vigyázni kell rájuk. Gondoljuk végig, ráznánk-e bársonyzacskóban egy Herendi porcelán tárgyat? Nem. Ugyanígy gondolunk női szerveinkre, pedig nem kéne. Egy ésszerű szintig vigyázni kell rájuk, de amúgy nem vagyunk cukorból. Mi nők, sokat elbírunk. Tapasztalatom szerint például a vízszintes nyolcasok könnyen feloldják a menstruációs görcsöket, azonban ha fáj valami, nem szívesen mozgatjuk.
További különbség az, hogy az előző generációk tagjaiként mi még gyerekkorunkban a szülőktől azt tanultuk, és az illem is azt tanítja, hogy ne tegyünk félreérhető mozdulatokat, ne mozgassuk „párzó mozdulatokkal” a csípőnket, ne legyünk kihívóak. Azonban ezek a hagyományok gyorsan hígulnak mostanában, ami szintén egy pozitív-negatív kettősséget hordoz magában.
Ezeknek a rossz élményeknek a hatásait, melyek rétegenként ráépülnek a csípőnkre, szépen le kell fejtegetni, fel kell oldani, és akkor fogunk tudni igazán jól táncolni. És itt rejlik a gyerekek titka, nekik nem kell legombolni a félelmeket, görcsöket, a felszínen van minden testrész mozgatása.
A hátrányuk az, hogy a mélyről jövő, mélyen ható orientális tánc az érett nők tánca, ugyanis pont a tapasztalatok hiányában a fiatalok nem tudják átadni az arab zene érzelemgazdag világát. Meg kell tudni mutatni, milyen fájdalmas, ha elhagy a szerelmed és ez tényleg fizikailag is fáj, ott benn, a tested közepében, hogy csak visszahúznád, húznád be a testedbe a semmi létbe...El lehet tanulni a tanártól a kontrakció technikáját, de a közönség akkor fogja átérezni, ha a táncosból sugárzik, ha ott van mögötte a megélt fájdalom, ami behúzza és beállítja a tested.
Sok táncostól hallom azt, hogy sajnálja, hogy ilyen későn kezdett hastáncot tanulni. Nem szabad sajnálni! Oka van annak, hogy az életnek abban a szakaszában talált rá erre a táncra. És akik úgy gondolják, tiniként kellett volna kezdeniük inkább örüljenek, hogy lehettek gyerekek. Ahogy elnézem ezeknek a mostani gyerekeknek nem sok lehetősége nyílik erre. A sok leállíthatatlan kommunikációs csatorna és a felgyorsult kultúra is az elsietett érésre sarkallja őket. A társak dominálnak és nem a szülök. Szerintem sokan ezért is kezdenek most fiatalon táncolni, keresik a női mintát. Elvárják a nőiességüket, mintha tőlük független lenne, azonban a szükséges eszközöket nem kapják meg, vagy nincs idejük kifejleszteni. Többször meglepődöm azon, amikor tudom, hogy a fiatal tanítványom már rendszeres nemi életet él, de nem találja a csípőjét. Ez így vajon egészséges dolog?
Mindezek mellett nem azt mondom, hogy ne hastáncoljanak fiatal lányok. De, táncoljanak, a szaidit még ajánlom is. A hastánc elemgazdagsága és spiritualitása miatt kortalan tánc. A testünk tudatosítását is jó korán elkezdeni és a hastánc príma eszköz erre. De ne várjuk azt, amit egy érett nőtől, ne bocsássuk versenyre, vagy akár színpadra kihívó ruhákban, agyonsminkelve…Hagyjuk nekik időben megtapasztalni saját nőiességüket és azt hadd építsék bele ők táncukba. Ne tanítsunk nekik olyanokat, amiket még nem is érthetnek, hogy aztán rosszul használják ezeket a különleges női eszközöket.
Természetesen a kor és tapasztaltság sem garancia. Ismertem egy hölgyet - negyven felé járó, kétgyerekes anyuka - a nőiesség megtestesítője. Szép hosszú szőke haj, világító kék szemek, magassarkúk, szoknyák. És csak értetlenül nevetett, amikor a vállhasználatot tanítottam. Pedig annak a finom vállrántásnak a jelentése - ami nem a durcásságról szól, hanem egy kacér-játékos női mozdulat-, mélyen kódolva van a férfiakban. Még most, az internet korában is, ahol az emberek sokszor elfelejtik a testbeszédet dekódolni, nincs az a férfi, aki erre a mozdulatra ne figyelne fel. Legtöbbször oda is jönnek a jelzésre. Csak mi nők feledkezünk el róla. És arról is, hogy milyen hatalmunk van, ha uraljuk a testünket.
Példaképem: Naima Akef
Naima Akef 1932. október 7-én született a Nílus deltájának közepén, a ma félmilliós Tanta városában. Karrierje hamar eldőlt, hiszen egész családja a szórakoztatóiparban dolgozott, a nagyapja által alapított Akef Cirkusznak köszönhetően. Foglalkoztak állatidomítással, akrobatikával, tánccal és énekléssel egyaránt. Nagypapája, Ismail Akef 4 éves korában kezdte el tanítani trapéz artistának. A cirkusszal bejárták az egész világot. Így jutott el 1957-ben Moszkvába is, ahol egy nemzetközi táncversenyen megnyerte az első díjat. A Bolshoi Színház béli Hírességek Csarnokának falán ma is megtalálható a fénykép, mely megörökítette ezt a sikert.
Családja széthullását követően Naima kilépett a cirkuszból és a híres kairói elit éjszakai klubban, a Casino Badia Masabni-ban kezdett el táncolni és énekelni. Tehetségére a klub táncosai hamar irigyek lettek, s sikeresen kirúgatták a helyről (a tulajdonosnak, Badiának nem volt választása, nem veszíthette el táncosai nagy részét). Ezután a szintén híres KIT KAT Club-ban táncolt, ahol hamar megtalálta a szerencséje. Megismerte Husayn Fawzi filmproducert, akit annyira lenyűgözött, hogy rögtön első filmjében főszerepet kapott (al-Eish wal-Malh, Kenyér és Só, 1949.). Naima a filmekben egyaránt kamatoztatta táncos, énekesi és színészi tehetségét. Husayn Fawzival a nagy korkülönbség ellenére (24 év) hamar összeházasodtak, s további 13 filmet készítettek együtt. Naima híres lett gyönyörű, s kreatív, mindig megújuló táncairól, ötletes koreográfiáiról, de ugyanakkor kedvességéről, segítőkészségéről és tanárai iránti tiszteletéről egyaránt. Tanárai között olyan hírességeket említhetünk meg, mint Mahmoud Reda vagy Hassan Khalil. Naima kedvességéről regél az alábbi legenda is: az egyik forgatás során az ebédszünetben Naima arra lett figyelmes, hogy az egyik háttértáncos lánynak sehogyan sem megy egy akrobatikus elem, melyet a szünet után forgatott jelenetben kellett volna véghez vinnie. Naima a saját pihenőidejét és ebédszünetét feláldozva addig tanította és bátorította a lányt, amíg sikeresen meg nem tanulta a mutatványt.
Husaynnel negyedik közös filmjük, a Baba Aaris (Az apám a menyasszony vőlegénye, 1951.), mint az első egyiptomi színes film vonult be a történelembe. Leghíresebb filmjük mégis az 1957-es, fekete-fehér Tamra Henna (Henna virág), ahol a cím a Naima által játszott ghawazee lány neve is egyben. A film cselekménye a következő: egy fiatal, jóképű és gazdag férfiú, Ahmed a mawalid ünnepségen meglátja Tamra Hennát táncolni. Csakhogy Ahmedet már eljegyezték egy gazdag és befolyásos férfi lányával, hogy tovább növelhessék a család hatalmát. Ahmed mit sem törődve az eljegyzéssel megtanítja Tamra Hennát a társadalmi rangjuknak megfelelő viselkedésre, etikettre, s ez annyira jól sikerült, hogy végül családja el is hiszi, hogy a lány a felsőbb körökből származik. Az itt a vége, fuss el véle előtt, azonban Tamra Henna beismeri, hogy Ahmedben mindvégig csak a pénze érdekelte (az egyiptomi filmekben a táncosnőnek szinte mindig negatív szerep jut), s inkább visszatér törzséhez, a ghawazeekhoz, akik között igazán otthon és szeretetben érzi magát.
9 évnyi házasság után Husayn és Naima útjai elváltak, s ettől kezdve mindkettőjük karrierje lefele ívelt, bár Naima továbbra is forgatott, más producerekkel. Néhány év múlva Naima hozzáment a könyvelőjéhez, s szült neki egy fiúgyermeket. Ahogy az szokás volt, a gyermek érkezésével egyből visszavonult, de sajnos nem élvezhette sokáig az anyaság örömeit, mivel mindössze 37 évesen elhunyt rákban.
Ajánlott olvasnivaló:
http://www.hossamramzy.com/stars/starsofegypt_naima.htm
További képek és videók, filmrészletek:
Rekreáció – Hastánc - Munka
Az egészség számos megfogalmazásban látott napvilágot, az 1948-as alkotmány szerint az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség, rokkantság, elesettség hiánya. Olyan dinamikus egyensúlyi állapot, amely az emberi szervezetnek az állandóan változó környezeti feltételekhez való sikeres alkalmazkodását jelenti, lehetővé téve az egyén harmonikus testi és szellemi fejlődését.
A rekreáció üdülés, pihenés, felfrissülés, a szabadidő kulturált eltöltési formája.
A rekreációt többféleképpen magyarázzák hazánkban, de a leghelyesebb ha azt mondjuk, hogy testi-lelki feltöltődést eredményező szabadidő eltöltési mód, mely a kikapcsolódásra szánt idő aktív és élménydús felhasználása, ami megújult cselekvő és teljesítőképességet eredményez.
Az elmúlt 50 évben óriásit változott a világ. Elképesztő fejlődésen ment keresztül az ipar, a lehető legtöbb munkafolyamatot gépiesítették, fizikailag könnyebbé vált ugyan a munka, de a XXI. Század munkavállalóira óriási psychés nyomás nehezedik (munkatempó, teljesítmény, monotónia,…) A szabadidő eltöltése passzív lett a TV a számítógép, videó, DVD, telefon, és az internet megjelenése óta. A passzivitás, a mozgásszegény életmód különböző betegségeknek a „táptalaja” (elhízás, aztán az elhízás újabb betegségeket eredményez, szív és érrendszeri elváltozások, izületi problémák, rossz tartás a sok üléstől,…. és még sorolhatnám).
Ezek a tényezők mind befolyásolják a munkavégző képességünket és mentális egészségünket.
Amennyiben nem érezzük jól magunkat a bőrünkben munkakedvünk, munkavégzésünk csökkeni fog, ami hibák halmazát hozhatja maga után.
A megfelelő rekreációs tevékenység végzése azonban, jobb közérzetet, pszychés-mentális egészséget, magasabb fokú koncentrációt, jobb teljesítményt hoz az emberek életébe.
Az ókorban a mezopotámiai civilizáció alkotta meg a világ első „rekreációs parkját” amely Babilon függőkertjeként ismert. A céljuk ezzel az volt, hogy az emberek időnként megtudjanak újulni, hiszen nem tudunk önsanyargatóan élni, örömszerző tevékenységek útján újabb pozitív energiákat kell gyűjteni a következő naphoz.
Az ókori görögöknél a szabadidő egyet jelentett a többé válással, a tudásra törekvéssel.
A rekreáció az életünkben, a dolgozó emberek életében a testi-lelki-mentális-szociális jóllét mellett a munkavégző képességünkre, teljesítményünkre is pozitív hatással van.
Tehát összegezve, a legjobb befektetés a prevenció, és az egyik legjelentősebb preventív erővel bíró egészségmagatartási tényező a testmozgás.
A rendszeres testmozgás
- fejleszti az együttműködési képességeket,
- az akaraterőt,
- a kitartást,
- az önfegyelmet,
- a monotóniatűrést,
- megkönnyíti a gondolkodást,
- erősíti a koncentrációt,
- javítja a teljesítményt,
- csökkenti a betegségekhez kapcsolódó kiadásokat,
- egészséges munkaerővel növekszik az innovációs készség és termelékenység, a vállalkozás
rugalmasabbá válik,
- a jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalati képet az ügyfelek körében és a
munkaerőpiacon egyaránt,
- a pozitív munkahelyi klíma növeli a munkahelyi jóllétet és munka iránti motiváltságot.
Saját tapasztalataim is alátámasztják a szakemberek által leírtakat. 6 éve hastáncolok és közel négy éve oktatok is. A hölgyek körében a lehető legjobb rekreációs tevékenység amit el lehet képzelni. Tanítványaim testi-lelki fejlődése a szemem láttára zajlik.
Az órák vidám hangulatban telnek, a „tanulók” kikapcsolják a mindennapokat és oázis számukra a nálam eltöltött idő. Látom ahogy óráról órára vidámabbakká, ambíciózusabbakká, kitartóbbakká válnak és már nem szorongva, stresszesen készülnek a másnapi munkavégzésre.
III Lugio hastáncfesztivál, Bár
Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Lugio fesztivál június 26-án vasárnap. Azonban az előző két alkalomhoz képest nem Dunaszekcső hanem Bár község adott helyet az eseménynek.
A rendezvényen 6 hastánccsoport és 4 szólótáncos táncolt különböző koreográfiát.
A csoportok és szólótáncosok cd-ről szóló zenéit a Suttogó Company Music Group dobosa Kövi Zakowsky Kövesdi és Tóth Zoltán a Velőrózsák dobosa tette élettelibbé, fantasztikus hangulatot adva ezzel a zenéknek és a műsornak.
A profi szervezésnek köszönhetően minden gördülékenyen-simán ment. A táncosok az öltözőkben a támogatók által biztosított pogácsával és üdítőkkel olthatták éhségüket és szomjukat a fellépések alatt.
A műsor színes volt, láthattunk táncot karddal, ízisz fátyollal, legyezőfátyollal, volt törzsi tánc és dobszóló, valamint fúziós hastánc is.
A fesztiválon fellépett a Jade Fényei csoport is, ők az én legújabb tanítványaim. Ők egy fátyol-dobszóló vakriációt adtak elő. Hatalmas készülődés előzte meg részünkről a fellépést, mindenki jól akart teljesíteni, ezért nagyon sokat gyakoroltunk együtt és külön-külön is, hiszen a csoportnak ez volt az első „megmérettetése”.
Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ügyesek voltak a színpadon.
Én egy dobszólóval és egy legyezőfátyol-dobszóló variációval érkeztem a fesztiválra.
Esztergomtól ugyan messze van Dunaszekcső is és Bár is, de amiért szívesen veszek részt a Lugio hastáncfesztiválon, az azért lehetséges, mert ott lent, olyan messze innen, a táncosok és a csoportok között szeretet van, összetartás és „béke”!
II. Cairo! Festival Nemzetközi Verseny
Idén harmadik alkalommal került megrendezésre május 13. és 15. között, a Cairo! Festival Budapesten, Nieto Mercedes szervezésében. A fesztivál lényege az egyiptomi életérzés eljuttatása olyanoknak is, akiknek nincs lehetőségük kijutni a raks sharqi őshazájába Kairóba. Mercedes minden évben egyiptomi mestertanárokat hív Magyarországra, hogy tanítsák táncolni és érezni a magyar táncos lányokat. Idén Cameliától, Ousama Emamtól és Lubna Emamtól tanulhattak a résztvevők a shaabitól a orientálig, a núbiaitól a saidin át a ghawazzi-ig, a shamadan technikától a khalighiig mindent. A fesztivál gáláján felléptek a vendégművészek, megcsodálhattuk fantasztikus előadásaikat, a magyar hastánc neves személyei mellett.
A fesztivál keretein belül került megrendezésre a II. Cairo! Festival Nemzetközi Verseny is. A tavalyi évhez képest sokkal több induló és külföldi versenyző képviselhette országát a megmérettetésen. Az elődöntőben – a külföldi mezőny erősítése érdekében – videóra felvett táncokat pontozott a zsűri: Lubna Emam, Ousama Emam, Shereen, Nieto Mercedes, Vitális Anna, Németh Krisztina Amira, Schäfer Katalin. Az elődöntőben 30 szólista és 11 csoport indult, ahonnan a döntőbe 10 szóló és 5 csoport került be. A döntőre a fesztivál nyitógáláján került sor.
A döntőbe jutottak elődöntős pontszámai (szóló):
1. Kecskeméti Anett 197 pont
2. Tóth Csilla 178 pont
3. Varga Alexandra 177 pont
4. Gaál Kinga 176 pont
5. Irinita Juman 175 pont
6. Vágó Szilvia 174 pont
7. Valery Putitskaya 173 pont
8. Simon Ágnes 168 pont
9. Alexandra Ruiz 167 pont
10. Rácz Klaudia 166 pont
A döntőbe jutottak elődöntős pontszámai (csoport):
1. Pintér Csilla - Sparing Stefi duó 184 pont
2. KARAVAN Club 177 pont
3. Nasreen csoport 162 pont
4. Ezer Rózsa Kertje 157 pont
5. Rácz Klaudia – Szabó Anett duó 155 pont
A szólisták sorsolással kb. 1,5 héttel a verseny előtt megkapták a szebbnél szebb zenéiket, amire lehetett improvizálni vagy saját koreográfiát kellett készíteni. A döntőben a zene hossza maximum 3 perces lehetett, a megkapott zenéket a táncosok a stílusukhoz igazíthatták.
A csoportos versenyzőknek könnyebb dolguk volt, nekik a döntőben is szabadon választott zenére kellett táncolniuk, lehetett a korábbi produkciójuk is.
A verseny döntőjének sorrendje szintén sorsolással dőlt el. A versenyzők a nemzetközi zsűri előtt bizonyították tudásukat: Camelia, Lubna Emam, Ousama Emam, Shereen, Nieto Mercedes.
A szóló kategória harmadik helyét egy külföldi táncos Valery Putitskaya nyerte el. Nyereménye egy FULL PASS a katowicei Egyptian Fever Festival-on (2011. szeptember 9-11, Farida Fahmy-val és Ranya René-vel, minden workshop és show ingyen).
A második helyezett egy hazai versenyző, Gaál Kinga lett. Nyereménye egy egyedi tervezésű exkluzív hastáncruha az SCH Fashion felajánlásából és két ajándék workshop a velencei nemzetközi Heshk Beshk fesztiválon!
A II. Cairo! Festival győztese a 2010-es Hastánckirálynő Kecskeméti Anett lett. Nyereménye ingyenes részvétel a Nile Group Fesztiválon, Kairóban. (Egy hétre szállás és reggeli a fesztivál ötcsillagos hotelében, a fesztivál minden regisztrációs díja és belépője, valamint napi egy - összesen 6 db - mesterkurzus.)
A csoportos kategória harmadik helyét egy hazai duó nyerte Sparing Stefi és Pintér Csilla, második helyen pedig az Ezer Rózsa kertje csoport végzett.
A csoportos kategória nyertese a Karavan Club lett. A csoportkategória első helyezettjei az idei fesztivál fejenként 1 ingyen workshopját nyerik - a szombati és vasárnapi workshopok közül választhatnak, valamint egy csoportos vacsorameghívást a Lialina étterembe, plusz ők és a kategória többi helyezettje is értékes cd- és dvd-csomagokat, az Indonéz Teaház, a Szultán Center, a Kashmír Teaház ajándékcsomagjait és a Cini Szeráj ajándékutalványait kapják.
Emellett a csoport és szóló kategória győztesei bemutathatták táncukat a fesztivál gáláján is.
Reményeink szerint jövőre is lesz Cairo! Festival, jövőre is lesz verseny, ahol minden résztvevő átélheti Egyiptom varázsát és igazi mesterektől tanulhat a workshopokon.
A fesztivál honlapja: www.cairofestival.com
Beszámoló a II. Kecskeméti Hastáncversenyről
2011. május 21-én került megrendezésre a II. Kecskeméti Hastáncverseny. 131 nevező mérte össze hastánctudását, szólóban vagy csoportban, amatőr vagy profi szinten. 3 korosztályban lehetett nevezni, gyermek, junior és felnőtt táncosok vettek részt a rendezvényen.
Számos stílus felvonult a kecskeméti színpadon: raks sharqi, shaabi, núbiai, saidi, élődobos produkció és még sorolhatnám.
A helyezéseket a 8 tagú zsűri osztotta ki: Wollner Márta Shába, Safieh Szandra (2011-es Hastánckirálynő), Lebenszky Lívia (2010-es és 2011-es Királynőválasztás I. udvarhölgye), Bartos Noémi (2009-es Hastánckirálynő), Bornemisza Katalin (2008-as Hastánckirálynő), Mester Anita (2007-es Hastánckirálynő), Székely Maya (2005-ös Hastánckirálynő), Oroszi Beáta (showtáncos, a Magyar Táncművészeti Főiskola Hallgatója).
A legtöbb helyezés csak fél ponton múlt, nagyon szoros verseny volt. Sok esetben a zsűrinek holtversennyel kellett szembenéznie. Ilyenkor a két táncos élő darbuka játékra improvizált.
A nyeremények között volt vizipipa, keleti sütemény, vásárlási utalvány, CD, könyv, ékszerek, belépőjegyek, legyezőfátyol.
A kategóriák dobogós helyezettjei:
Gyermek szóló:
I. Lólé Alícia
II. Tóth Melitta
III. Csaplár Anita
Junior szóló:
I. Balogh Patrícia
II. Nagy Mónika
III. Udvari Vivien
Gyermek-junior csoport:
I. Jasmin Hercegnők
II. 5 Jasmin
III. Csillag duó
Amatőr szóló:
I. Hajagos Lilla
II. Bánhídi Zsófia
III. Benedek Julianna
Amatőr csoport:
I. Núbia Varázsa
II. Kahena lányai
III. Ya Amar Dance Company
Profi szóló:
I. Tóth Csilla
II. Tóth Brigitta
III. Szegedi Anita
Profi csoport:
I. Ya Amar Dance Company
II. Oriental Dreams
III. Dinasma csoport: Angyalok és Démonok
A verseny szervezője, Kecskeméti Anett (Miss Hastánc Hungary 2010) ezúton is gratulál a helyezetteknek és köszöni a verseny szponzorainak a támogatást és felajánlásokat!
Jövőre várunk mindenkit sok szeretettel a III. Kecskeméti Hastáncversenyre!
Hitek, tévhitek a hastáncról és az azt körülvevő világról
Általában az első gondolat, ami megfogalmazódik minden olyan emberben, akinek semmi
Multikulturális örökség és életforma – hastánc
„Minél többet tudunk a táncról - jelenlétéről, hiányáról, újraéledéséről a személyes és társas életben – annál többet tudunk magunkról: táncolni emberi dolog.” Judith Lynne Hanna
Bevezető
A kulturális különbözőségek miatt nagyon nehéz a táncot egyetemes érvénnyel definiálni. Ebből az is következik, hogy az az intuitív tudás, amit mi, akik egyfajta nyugat-európai típusú kultúrán nőttünk fel, a táncról alkotunk, nem terjeszthető ki a különböző kultúrákban táncnak (vagy nem táncnak) nevezett kommunikátumokra. A különböző kultúrájú népeknek ugyanis nagyon különböző fogalmaik lehetnek a „táncról”. A táncos jelrendszereket szimbolikus jelrendszereknek foghatjuk fel, amennyiben a jelek alkotását és használatát a kultúrára jellemző konvenciók szabják meg. (Könczei Csilla)
Miért alakul ki az emberekben az a vágy, hogy távoli tájak, idegen kultúrák táncait megtanulják? Miért vállalják felnőtt fejjel a mozgástanulás nem egyszerű és nem gyors folyamatát? A tánc tudatos tanulásához, mint bármilyen más tanuláshoz külső és belső motivációra van szükség. Valódi belső motivációnk akkor hat, amikor a folyamatot élvezetesnek tartjuk és nem azért, mert hasznosnak. Ez különösen érvényes a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó, önként választott tanulási tevékenységekre. A hastánc tanulását Magyarországon mára már több tízezren választották. Vajon miért? A társadalmi váltás keltette vákuumhelyzet hívta létre ezeket a női klubokat? Szeretnének „művészek” lenni egy-egy amatőr fellépés erejéig? A „messziről jött”, egzotikus mozgáskultúra, a szép ruhák vonzzák a nőket? Munkám, kutatásaim az elmúlt tíz évben a magyarországi hastánc-mozgalom köré épültek. Ezt összegzem ebben a könyvben, miután néhány fejezetben általános tudnivalókat adok a műfajról, kialakulásáról, változásairól, nemzetközi helyzetéről. Írok a hastánc magyarországi tanulásával, a tánciskolák alakulásával, az oktatók képzésével, a fesztiválok-versenyek rendezésével, internetes fórumokkal, weblapokkal kapcsolatosan.A téma szerteágazó. Több területet is érint: szociológiai, antropológiai, néprajzi, táncfolklorisztikai, vallástörténeti, lélektani, kommunikációs, pedagógiai, andragógiai, rekreációs és a társadalmi nemek területén szerzett háttér-ismeretekbe ágyazódik.
A műfaj megértésben, megérttetésében idegen nyelvű olvasmányaim nagy segítségemre voltak.
I. Danse du ventre -bellydance
Hogyan kapcsolódnak az észak-afrikai, perzsa-félszigeti, kisázsiai táncokhoz a világkiállítások?
Miért alakult ki Európában és az USA-ban a hastánc kifejezés?
Mi köze a gyarmatosítás, az egyiptológia, az orientalizmus, a fotográfia és a mozgófilm elterjedésének a tánchoz?
Hogyan hatott a balett a keleti táncszínpadra és a keleti táncok a balett-ellenes kortárs táncok kialakulására?
Honnan alakult indult ki a vaudeville-k szórakoztató színpada, és hogyan alakult ki a burlesque, a sztriptíz, az „egzotikus” tánc műfaja?
Ezen kérdések megválaszolása kapcsán bemutatom a gyakran ősinek nevezett „hastánc”, danse du ventre és bellydance szóhasználat hozzávetőleg 240 éve indult elterjedésének körülményeit.
Részletezem - a párizsi és a chichagói világkiállítások eseményeivel kapcsolatban -, hogy a viktoriánus korban a provokatív szókapcsolat nem csak polgárpukkasztó és- vonzó volt, hanem a testiségre, erkölcstelenségre, pikantériára utaló, ugyanakkor komikus kifejezés a kiállításokon kiváló – tudatosan alkalmazott - üzletpolitikai fogássá vált: mágnesként vonzotta a nézőket. Emellett torz képet vetített a Keletről: általában a keleti emberek -főként a nők - bujaságát –túlfűtött érzékiségét erkölcsi alsóbbrendűségét sugallta, tehát jól szolgálta a nyugati felsőbbrendűségi tudatot erősítő politikai célokat.
II. A tánc típusai, funkciói, helye a keleti emberek életében
A táncot, ha nagyon egyszerűen akarjuk kategorizálni, ezt a hármas felosztást használjuk: rituális táncok; önszórakoztató táncok és a mások szórakoztatására formálódott táncok.
A „hastánc” összefoglaló néven ismert színpadi tánc nyilván a harmadik csoportban sorolható, de a ma fellelhető mozdulatvilágának kialakulásban megtalálhatók a térségnek az első két kategóriába tartozó táncai is.
Észak-Afrika területén ma is élnek azok az preiszlám időkből származó, az iszlám egyes ágai által szigorúan tiltott közösségi, spirituális táncok, amelyeknek gyakran nők a vezetői. Ezek az ősmagyar sámángyógyításhoz hasonló elveken alapuló, rontáslevevő, szelleműző, gyógyító, áldásosztó táncok.
Ahogyan más-más a sííiták és a szunniták, wahhabbiták viszonya az ima különböző formáihoz, az egyházi hierarchiához, a dervisrendekhez, a szúfizmushoz, a nők ruházkodásához, a különféle méretű-fazonú női kendők viseléséhez, úgy a tánchoz való hozzáállásuk is teljesen más felfogást tükröz.
A nyugat-ellenes, szélsőséges Korán-magyarázók a nők nyilvános, a nyugati szabadosságot megjelenítő táncát is elítélendőnek, büntetendőnek tartják.
III. „Egy órát a szívnek –egy órát Allahnak” (egyiptomi szólás)
A „hastánc” fogalma az amerikai hastánc-turisták megjelenéséig ismeretlen volt az egyiptomi életben. Nem is használnak rá arab fordítást. Az arab világban a keleti tánc kifejezést (raks= tánc sarqui =keleti) használják arra a 1920-as évektől folyamatosan alakuló, színpadra formálódott táncra, amelynek külön zeneszerző gárdája is alakult.
Bemutatom, hogyan alakult ki a folklórból és a városi folklórból a „kelet balettje”.
Ma az arab szövegkörnyezetben kiejtett „bellydance” sajátos, ambivalens tartalmakat hordozó jelentéssel bír az egyiptomi őslakosok számára. Hogyan fér meg a hagyományőrzés és a másokat nyilvánosan szórakoztató „bellydance” a hétköznapi, alapvetően optimista, táncpárti közgondolkodásban?
A fejezetben bemutatok két hastánc-ellenes egyiptomi felfogást. Érdekes az, hogy teljesen ellentmondó elvek azok, amik, amelyek a két nézet alapját adják.
IV. Az amerikai filmipar és a szovjet (kultúr)politika hatása az egyiptomi táncéletre
A tévhitekkel ellentétben a ma látható hastánc nem része egy nép folklórjának sem, soha nem is volt az.
Bemutatom azokat a kifejezéseket, amelyek ma a tánc népszerűségéhez mérten aránytalanul csekély „hastáncos szakirodalom”-ban nemzetközileg használatosak a hastáncra és a keleti folklór egyes elemeire.
Milyen hatások hívták létre a földies néptáncokból kialakult raks sarqui műfaját?
Milyen jellemezte az egyiptomi hastánc fénykorát?
Milyen táncdialektusokat ismerünk, amelyek a ma színpadi orientális táncesteken előfordulnak? Mi formálta a táncszínpadot?
Milyen irányzatok stílusok, fúziók, színpadi kísérletek történnek?
Milyen elvárásoknak való megfelelés tette Egyiptomot a hastánc bölcsőjévé?
Az előzőfejezetben leírtak ellenére mégis mi, vagy ki, kik tartják életben Egyiptomot, mint a hastánc nagyhatalmát? Ott élő aktív és már visszavonult táncosok vallomásaira alapozva írok erről a sokakat meglepő tényről.
V. Törökország és a hastánc
Hogyan változott a török táncosok helyzete a „Nagy Szultánok” idejétől, az „ Ifjú Törökök” mozgalmán át napjainkig?
Miért kellett a középkori kézműves céheknek (kol) tánccsoportot fenntartaniuk?
Amikor még nem volt futball –kinek szurkoltak a janicsárok?
Hogyan került Isztambuli cengi hastánc az első James Bond filmbe? (From Russia with Love)
Ezek és a sokszínű török néptáncok adják a témámat ebben a fejezetben.
VI. A hastánc punkjai: American Tribal Style – Fat Chance Bellydance
Az USA-ban az 1960-es évek, Nyugat-Európában a 1970-es évek eleje óta egyre több nő választja ez a nőies mozgásformát. A posztfeminista állapotban lévő „jóléti államok” –ban a nők számára mit jelentett ez a tánc?
Mik azok az egyes nyugati országokban jellemzően használt a kifejezések, amelyek indoklásként a leggyakrabban elhangzanak a hastánc választása kapcsán?
Miért van az, hogy az USA-ban az ősi egyiptomi és török alapoktól eltávolodva kialakítottak két sajátos stílust (tribal, goddess), amely egy őshonos egyiptomi vagy török számára nem is emlékeztet már a hastánc egyszerű szolisztikus, improvizatív alapjellegére, hiszen a koreografált csoportos formációk jellemzik?
A stílus Európában is gyorsan terjed. Színpadi előfordulására jellemző a ’60-as évek „eredeti” tribal stílusa és a szinte free-style-ként is meghatározható stílus. Érdekesség, hogy az amerikaiak amerikai törzsi stílusként (American Tribal Style) nevezik. A szókapcsolat hallatán a jóformán teljesen kiirtott indiánok táncaira asszociálna az ember, ha láthatott volna ilyet. Az amerikai törzsi stílus éppen, hogy nem kötődik egy néphez, etnikumhoz, törzshöz sem. Különféle népek ruházati és ékszer-elemeinek keveréke jellemzi a jelmezeiket. A legtöbb „törzsis” táncosra jellemző, hogy a fellépések, táncórák alkalmával viselt egy-két ruhadarab, ékszer a hétköznapi „civil” viseletükben is fellelhető. A „törzsi” kifejezés az összetartozásra utal. Gyakori, hogy egy-egy angolul nem tudó magyar „törzsi táncos” tribálnak nevezi, amit táncol, de már „gótik” elnevezés is hallható. A fejezetben részletesen írok erről az életformával összefügg szubkultúra-a- szubkultúrában jelenségről és a spirituális istennő „goddess” megközelítésről is. Ez utóbbi a hastáncot, inkább az egyéni spirituális lelki gyakorlat forrásaként jellemzi.
VII. Nővérek a táncban
Az előző bekezdésben felmerültek a közösség és életforma kifejezések. A legtöbb nő közösségre vágyik és életformát és „formát” szeretne váltani, amikor eljön a hastáncórákra. A tánc a testi-lelki-mentális megújulás, megerősödés egyik lehetséges forrása a hastáncoló nők szemében. Ez jelenség, a tánc apropójából született ismeretségeken keresztüli összetartozás, a hastáncnak újfajta értelmezést ad. A tánc miatt kerülnek a foglalkozásokra a nők és a közösség tartja ott őket. A tánc a testvériségek, csoportok beavatási, átmeneti rítusainak alapjait is adja. A csoportot oktató-vezető képzett és empatikus tanár pedig sok tekintetben lehet referenciaszemély, ha képviseli a társadalomban nélkülözhetetlen nőies viselkedésmintákat, és rendelkezik a női tapasztalatokon alapuló kooperatív, holisztikus problémamegoldó és konfliktusmegoldó készségekkel. A műfaj vonzotta a csoporttagokat, a csoporttagok pedig alakítják a műfajt, ahogyan az előbb a tribal kapcsán írtam.A nyugati nők kiváló cselekvő alanyok a hastáncok keresztüli társas kapcsolatok alakításának, hiszen lehetőséget kapnak olyan érzelmek megélésére, amiket a napi munka mellett, a teljesítmény-orientált munkahelyen el kell, hogy fojtsanak. Az expresszivitás, intuíció mind-mind kifejeződhet a táncban. Aki pedig a család belső összetartójaként otthon végzi a háztartási munkát, gyereket nevel, annak belső egyensúlyához, családtól független „magánéletének” kialakításához szintén megoldás lehet a hastánc-csoport, mint szocializációs csatorna. A fizikailag rendszeresen együtt lévő közösség mellett tágabb közösségekről is beszélhetünk: sok nyilatkozó táncosban az azonos stílusú táncokat művelő csoportok találkozói, a stílusközi fesztiválok erős motivációt adnak a tánctanuláshoz és ünnepnapként élik meg ezeket a rendezvényeket.
Kutatómunkámat az elmúlt tíz évben adatok gyűjtésére alapoztam.
Az adatok - amelyek tükrözik a társadalmi visszhangot-, gyűjtése háromféle szempont szerint történt:
- „hastáncon kívüli” emberektől: a különböző életkorú, társadalmi és vagyoni helyzetű nőktől és férfiaktól;
- hastáncot hobby-ként művelő vagy hivatásként fő-vagy mellékállásban oktató nőktől
- hastáncot hobby-ként művelő vagy hivatásként fő-vagy mellékállásban oktató nők férfi ismerősei, családtagjai
VIII. A magyar hastánc-oktatás és oktatóképzés helyzete
A kutatómunka mellett tíz éve aktív táncpedagógusként magam is vezetek hobby-csoportokat. A táncoktatás és a műsorszolgáltatás terén nagyon sok az anomália, a képzelten, alulművelt, magukat oktatónak, művésznek tituláló táncosok sokat ártanak az órákon részvevőknek és a műfajnak, amelyet az „akadémikus” táncműfajok felől amúgy is valamiféle értetlenség és gyanakvó lenézés övez.
Amatőr táncosok mellett a Felnőttképzési Akkreditációs Tanács által elfogadott tananyaggal oktatókat és fellépő táncosokat is képzek. A fejezetben helyet kap az általam összeállított FAT által elfogadott Hastánc – orientálistánc-oktató képzés tizenhárom moduljának neve. A felsorolással jelzem, hogy mi az az elméleti és gyakorlati tudásanyag, ami nélkülözhetetlen azok számára, akik ma Magyarországon hastáncot tanítanak. Aki pedig nem tanít, annak is lehetősége nyílik arra, hogy megtudja, mit várhat el egy magát hastánc-oktatóként definiáló embertől.
Összefoglalva:
Míg egyidejűleg a mai modern hastáncra több, más-más kultúrkörből származó - táncnem mai is hat, a multikulturális szó fogalmát értelmezhetjük a hastáncra való hatás estében az egyes kultúrák elő-idejűségét, miszerint a mai hastánc elemei különböző letűnt korok táncainak elemeit is hordozzák. A tanulmányban a bemutatom a mai hastáncot, mint idegen nyelvek ismeretét nem igénylő, a nem verbális kommunikáció szintjén működő, multikulturális és interkulturális, az utóbbi 50 évben „világmozgalommá”, életformává vált rendszert. A társadalmi jelenségként Magyarországon is elterjedt hastánc körül azonban sok a tévhit. A kutatás során használt kérdőívek elemzése során fény derült arra, hogy meglehetősen problematikus a hastánchoz, a testiséghez való mentális hozzáállás.Táncpedagógusi, kutatói és táncosi munkatapasztalataim alapján, valamint a hétköznapi életben is mozgó nőként és négygyermekes anyaként úgy érzem, jogos az igény arra, hogy egy ilyen átfogó mű alapján tájékozódhasson, aki szeretne.
Budapest, 2010. március 03.
Inspiráló olvasmányaim közül néhány idegen nyelvű a tánchoz kapcsolódó, interdiszciplináris kutatási területekről (a nevelés, kommunikáció, városi élet, egészség, rekreáció, folklór, művészetek, társadalmi nemek, társadalom)
Judith Lynne Hanna: To Dance Is Human: A Theory of Nonverbal Communication.;
Disruptive School Behavior: Class, Race, and Culture. Dance, Sex, and Gender: Signs of Identity, Dominance, Defiance, and Desire. CDancing for Health: Conquering and Preventing Stress.
Antony Shay:When Men Dance: Choreographing Masculinities Across Borders;
Belly Dance: Orientalism, Transnationalism, And Harem Fantasy;
Dancing Across Borders: The American Fascination With Exotic Dance Forms;
Choreographic Politics: State Folk Dance Companies, Representation, and Power; Choreophobia: Solo Improvised Dance in the Iranian World;
Balkan Dance: Essays on Characteristics, Performance and Teaching;
Donna Carlton: Looking for Little Egypt
Karin van Nieuwkerk: A Trade like Any Other": Female Singers and Dancers in Egypt
Kadjira Doumana:The Tribal Bible, Exploring The Phenomenon That Is American Tribal Style Bellydance
Paulette Rees-Denis: Tribal Vision: A Celebration of Life Through Tribal Belly Dance
Rosina-Fawzia B. Al-Rawi: Grandmother's Secrets: The Ancient Rituals and Healing Power of Belly Dancing
Wendy Buonaventura:
I Put a Spell on You: Dancing Women from Salome to Madonna
Serpent of the Nile: Women and Dance in the Arab World
Iris J. Stewart: Sacred Woman Sacred Dance
Metin And: Turkish Bellydance
Donna A. Buchanan:
Balkan Popular Culture and the Ottoman Ecumene: Music, Image, and Regional Political Discourse
Hastáncoktatás gyógytornász szemmel
Szalkay Edit-Hanife írása:
Hastánc gyógytornász szemmel
Elsősorban egy képzavart szeretnék helyreigazítani, a gyógytornász nem egyenlő a gyógymasszőrrel.
Sokan még mindig nem ismerik pontosan a gyógytornász tevékenységi körét. Pedig elég széles körben tevékenykedünk, mind életkort és klinikumot tekintve. Csakhogy a nagyobb területeket említsem, csecsemő és gyermekgyógyászat, szülészet, ortopédia, traumatológia, reumatológia, belgyógyászat, szívgyógyászat. A gyógytornász nem csak helyreállít, karbantart, rehabilitál, hanem megelőz is problémákat. És itt szeretnék párhuzamot vonni a hastánccal, mert a hastáncnak – orientális táncnak van megelőző, karbantartó és rehabilitáló hatása is.
Különböző korban, időszakban kifejezetten jótékony hatásai vannak. Óvodás vagy kisiskolás korban az orientális tánccal fejlesztjük a gyermekek testtudatát, térérzékelését, testtartását, egyensúly és koordinációs készségét, koncentráló képességüket és játékosan fejleszthetjük az ismereteiket (földrajzi, kulturális, anatómiai-élettani).
Serdülőkorban jellemző tartáshibákra, járáshibákra, a koordinációra, általában alacsony kondicionális képességekre tudunk hatni a hastáncmozdulatokkal. A nyak-lapocka-kar tudatosításával nagyban hozzájárulhatunk a hát és fejfájások megelőzéséhez.
Kismamáknál a megváltozott gerincgörbületek miatt a hastánccal javítjuk a testtartást – erősítjük és nyújtjuk a hátizmokat, amelyeket a has megnövekedett súlya igencsak megterhel vesz és amelyekre a szülés után is nagy szükség van. a baba emelgetése, tartása, gondozása során. A tánccal fejlesztjük az egyensúlyt és a koordinációt, ami a kismamáknál még fontosabb, mert a várandósság előrehaladtával folyamatosan változik a kismamák súlypontja. A táncmozdulatokkal erősítjük az intim testtájak izmait is, hiszen a test tudatosításának ez is nagyon fontos része. Tehát: az orientális tánc a kismamáknak egyfajta szülésre felkészítés, mind lelkileg, mind testileg.
Időskorban – 60 év felett pedig az orientális tánccal karban tartjuk az izmokat, átmozgatjuk az egész testet és hatunk a megváltozott egyensúly-, és koordinációs képességre.
Összességében elmondható, hogy a hastánc órákon megfelelő módszertannal megéreztethető és kialakítható a helyes testtartás, fejleszthető a mozgáskoordináció és a finommotorika. Az izoláció megéreztetésével, elsajátításával megtanuljuk használni az izmainkat, izomcsoportjainkat, azokat is, amiket hétköznap kevésbé veszünk igénybe. A hastánc mozdulatokkal erősítjük, formáljuk a karizmokat, has-, hátizmokat, karcsúsítjuk a derekunkat, a far-, comb-, és lábszárizmokat.
A különböző lépéskombinációk elsajátításával megtanuljuk kihasználni, vagyis betáncolni a rendelkezésre álló teret. Megtanuljuk testünket elhelyezni a térben. A különböző forgásokkal, forgáskombinációkkal fejleszthető az egyensúly, koordináció.
A lágy és hullámzó mozdulatoktól nőiesebbé, kifinomultabbá válik a mozgásunk, megváltozik a járásunk, magabiztosabb lesz, egyrészt a tartóizmok megerősödése, másrészt a belső erő kisugárzásának köszönhetően.
Az orientális tánc aerob jellegű mozgás, növeli az állóképességet, javítja a test oxigénfelvevő képességét, ezáltal jótékony hatással van a cardiovascularis – szív és érrendszere, az idegrendszerre, az agyi kapacitásra és mozgásszerveinkre – ízületekre, izmokra – a szervezet egészére.
Mentális síkon mindkét agyféltekét igénybe veszi, fejleszti a figyelmet, összpontosítást. Lelki síkon segíti a helyes én kép kialakítását, önbecsülést, tartás-érzést ad.
Testalkattól, kortól függetlenül bárki élvezheti a tánc adta pozitív hatásokat, változásokat. Azonban kontraindikált – ellenjavallott a hastánc például gerincsérvnél, nagy ívű gerincferdülésnél, gyulladásos kórképeknél, ízületiszalag és izomsérülésnél, veszélyeztetett terhességnél.
De ne felejtsük„az orientális tánc egész életen át végezhető mozgásforma”. (Aziza)
Sz. Edit – Hanife
gyógytornász, regisztrált orientálistánc oktató (AAMM akkreditált. képzése)
Pécs
Fordan Táncklub, Szliven Fitness, Hullámfürdő
Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
